6 gyógymód, ami veszélyesebb, mint egy betegség
Amikor a középkorban orvosok, borbélyok és kuruzslók keresték a gyógymódokat a különféle betegségekre, kipróbáltak néhány egyedi, ősi beavatkozást, ám ezek közül sok egészségügyi problémákhoz vezetett.
Amikor a középkorban orvosok, borbélyok és kuruzslók keresték a gyógymódokat a különféle betegségekre, kipróbáltak néhány egyedi, ősi beavatkozást, ám ezek közül sok egészségügyi problémákhoz vezetett.
Elterjedt nézet, hogy a középkori emberek rendkívül rövid élettartamra számíthattak. Most kiderül, hogy tényleg így van-e.
Ha gázzal sütünk és főzünk, azzal nemcsak a környezetet szennyezzük, hanem az egészségünket is károsítjuk. Egy kutatás szerint a gáztűzhelyekből származó szennyeződések évente 40 ezer európai halálát okozzák, vagyis kétszer annyi halálos áldozatot követelnek, mint az autóbalesetek.
Sajnos a 2024-ben is sok példaképként szolgáló ismert és elismert honfitársunktól, művészektől kellett végső búcsút vennünk. Szubjektív összeállításunkkal most rájuk emlékezünk.
A túlságosan feldolgozott ételek, más néven ultrafeldolgozott ételek a legfrissebb kutatások szerint kiemelten károsíthatják egészségünket, ha túlságosan nagy részét teszik ki étrendünknek.
Amíg több generáció élt egy fedél alatt, sokkal gyakrabban találkozott az ember a halállal. Ismerték, tudták, mivel jár, természetes volt. Ma már teljesen eltávolodtunk még a gondolatától is, szinte nem is tudunk mit kezdeni vele. Talán ezért is van sok félreértés, tévhit a halállal kapcsolatban.
Hazánkban szerencsére a legfájdalmasabb csípés a lódarázstól származik. Allergiás reakció persze ettől is felléphet, de a világban járva számos sokkal veszélyesebb rovar akár halálos csípése érhet minket.
Több tízezer ember korai haláláért tehető felelőssé a gáztűzhely: e háztartási eszköz egy tanulmány szerint rengeteg veszélyes anyagot bocsát ki.
Ahogyan közeledik a halottak napja és mindenszentek, úgy jut eszébe egyre több embernek a szokásosnál gyakrabban elhunyt szerettei mellett az elmúlás gondolata is. A gyász kifejezéstől megijedünk, pedig mindennapi életünk része, és sokkal többször éljük meg, mint ahányszor tudatosodik bennünk – a rítusainkat azonban szinte teljesen levetkőzve nehezített pályán mozgunk, bármilyen értelemben véve is gyászolunk.
Az elmúlásról sokan nem szeretnek beszélni, de tény: a halál az élet része, amellyel egyszer mindenkinek szembe kell néznie. De hogyan, ha egyszer elképzelni sem tudjuk, milyen lehet? Lássuk, mit tud eddig a tudomány arról, hogy mi történik akkor, amikor meghalunk.
Zavaros korszakban lett a bécsi szülészeti klinika tanársegédje az az orvos, akit ma úgy ismerünk: az anyák megmentője. Magyarként, a forrongó Bécsben az 1840-es évek végén nem volt egyszerű dolga, végül mégis sikerült szakmai elismerést kivívnia felfedezésével. Ám a meg nem értett zseni élete tragikus véget ért.
A villámcsapás rendkívül veszélyes, és csak nagyon kevés áldozat éli túl. Aki mégis túlélőnek mondhatja magát, szinte kivétel nélkül maradandó külső és belső sérülést szenved.