„Az elhunyt szerettünkkel való álombeli találkozás felér tízévnyi terápiával” – vallja némi túlzással Joshua Black pszichológus. Gyászfolyamatot azonban nemcsak haláleset kapcsán, hanem szakításkor vagy a munkahelyünk elhagyásakor is átélhetünk. Miért álmodnak egyes gyászoló emberek a számukra fontos személlyel, míg mások nem?
A Brontë nővérek talán a világirodalom legtehetségesebb testvérei voltak, nekik köszönhetjük többek között az Üvöltő szeleket, a Jane Eyre-t és az Agnes Grey-t. Írói pályafutásuknak korai haláluk vetett véget, egyikük sem érte meg a negyvenéves kort.
A népszerűség és eladhatóság érdekében a pszichológia sok tekintetben konformistává vált. A második világháború sokkja hatására megfogalmazott alapelvek jórészt kikerültek a mindennapi lélektani gondolkodásból. Hogyan válhatunk ismét léttudatossá és felelősségteljessé egy küszöbön álló ökológiai katasztrófa idején? Minderről dr. Kőváry Zoltánnal, az ELTE oktatójával beszélgettünk egy most megjelenő könyv kapcsán.
Ugyan az idő előrehaladtával egyre közelebb kerülünk az elkerülhetetlenhez, a halál lehetséges oka életkoronként változó.
Egy új-zélandi orvos-kutató friss fejtegetései új fényt vetnek a történelem egyik leghíresebb elhalálozási rejtélyére.
A hátfájdalmat sokan nem veszik komolyan, pedig idős korban rengeteg olyan dologban akadályozhat meg, amivel fitten és egészségesen tarthatnák magukat, és végső soron tovább is élhetnének.
Életmesékről, a családi történetek átkeretezéséről, testvérféltékenységről és a szülő elvesztéséről is szó volt azon az előadáson, amelyet dr. Kádár Annamária pszichológus tartott október elején Szigethalmon az Országos Könyvtári Napok keretein belül. A szerzőnő legújabb, az érzelmi intelligenciát fejlesztő meséket tartalmazó könyve november közepén jelenik majd meg.
Idén is számos érdekes témával foglalkoztunk a Szülőség rovatban, most összegyűjtöttük, hogy mely cikkeink voltak a legnépszerűbbek. Te olvastad már mindet?
Mindannyian elgondolkoztunk már rajta, vajon mi történik velünk halálunk után, hogy földi életünk csak egy „köztes létezés”-e, melyet egy túlvilági öröklét követ, vagy pusztán fizikai lények vagyunk, a halhatatlan lélek pedig csupán filozófiai és vallásos fantazmagória. Sokan az ún. halálközeli élmények segítségével próbálják bizonyítani a túlvilág létezését, az agykutatók és neuropszichológusok többsége azonban azt állítja, hogy ezen jelenségek hátterében nagyon is evilági okok állnak.
A halál sok családban tabu, és a szülők kínosan próbálják kerülni, mert maguk sem tudják, hogy mit mondjanak róla a gyereknek. Pedig ő ettől függetlenül számos helyen találkozik vele a mindennapokban, ezért lényeges, hogy beszéljünk róla.
A nemlét jelensége a legkorábbi időszaktól fogva és rendkívüli mértékben izgatja a gyerekeket. A halottak napjához közeledve pedig jó eséllyel lesznek kérdéseik. A felnőttek szorongását érzékelve viszont könnyen azt tanulhatják meg, hogy a halállal kapcsolatos gondolatokat el kell fojtani. Ez azonban nem segíti őket az egyik legnagyobb fejlődéslélektani kihívás megoldásában: hogy megbirkózzanak a halandóság súlyával. Mutatjuk, hogyan segíthetsz nekik.
Kulka János
