Miben fogsz meghalni? A korodból kiderül!

Olvasási idő kb. 3 perc

Ugyan az idő előrehaladtával egyre közelebb kerülünk az elkerülhetetlenhez, a halál lehetséges oka életkoronként változó.

Bizony, mindannyiunk életében eljön a pillanat, amikor befejezzük e világi létünket. Ha pontosak akarunk lenni, másodpercenként átlagosan 1,8 ember hal meg világszerte. De melyik életkorban mi a legvalószínűbb, halált kiváltó ok? Az AsapScience vette sorra, hogy melyik életszakaszban mire kéne a legjobban figyelni.

Nehezen elkerülhető betegségek

Haladjunk fordított sorrendben. Itt vannak a 70 év felettiek. A halálesetek fele világszerte ebben az életszakaszban történik, és jellemzően valamilyen szívelégtelenség a kiváltó ok. Az Egyesült Államokban azok, akiket 45-64 éves koruk között ér utol a vég, jellemzően rákos megbetegedésekbe halnak bele. 2016-ban világszerte 8,9 millió ember halt bele a rákba, ez pedig 5,7 millióval több, mint 1990-ben. De miért ugrott meg ennyire a rákos megbetegedések száma? A bolygó népességének növekedésével együtt nő az élettartam is, amivel egyenes arányban van a rákos megbetegedések mértéke.

De van, ami ellen tehetünk

Elsőre furcsának tűnhet, de 25 és 44 éves korunk között a leggyakrabban véletlen mérgezés végez az emberrel. Ebbe a kategóriába tartozik a különböző drogok túladagolása, mely az Egyesült Államokban 1999 óta megháromszorozta áldozatainak számát. Amerikában többen haltak meg túladagolás miatt 2017-ben, mint ahányan a Vietnám és az Irak elleni harcokban összesen. De mi a helyzet a világ más területein? Dél-Afrikában a HIV-vírus és az AIDS követeli a legtöbb életet, Brazíliában pedig egymást ölik az emberek.

Az amerikai 15-24 év közöttiek leggyakrabban gépjármű-balesetben halnak meg. A karambolok kockázata a jogosítvány megszerzését követő pár hónapban a legmagasabb, és a legtöbb baleset pénteken, szombaton, valamit vasárnap történik, és kétszer annyi fiú hal így meg, mint ahány lány. Szintén ez a korosztály az, ahol a legkisebb arányban használják a biztonsági övet, és ők a leginkább hajlamosak a sebességkorlátozás átlépésére, valamint a biztonságos követési távolság figyelmen kívül hagyására.

De mi a helyzet az egészen fiatalokkal? Az 5-14 éves korosztály első számú ellensége a malária, melynek okozója egy plazmódium nevezetű egysejtű mikroorganizmus. A fertőzés a vörösvérsejteket támadja meg, és általában fertőzött szúnyogok terjesztik. A fertőzés komplexitása miatt az ellenszer fejlesztése nagyon nehéz, de a jelenlegi állás szerint van okunk bizakodni.

Arra azért viszonylag kicsi az esély, hogy te is egy szántóföldön találkozz vele
Fotó: toshimself / Getty Images Hungary

A legkisebbek helyzete sem egyszerű

2017-ben 5,4 millió 5 évnél fiatalabb gyerek halt meg, jellemzően veleszületett rendellenességek miatt. A halálozási ráta ebben a korosztályban rohamosan csökken: amíg 1990-ben 11-ből 1 gyerek halt meg ötéves kora előtt, 2017-ben már csak 26-ból 1.

A halálod módját tehát nagyban meghatározza, hogy mikor ér utol a végzet. Ha sikerült túlélned életed első 70 évét, nagy valószínűséggel valamilyen szív- és érrendszeri betegség fogja megadni a kegyelemdöfést. Száz évvel ezelőtt még az influenza okozta a legtöbb halálesetet az idős korosztály körében, szerencsére azonban ezt már hatékonyan kezeli az orvostudomány. De ki tudja, mit hoz a jövő?

Szerencsére a tudomány sok mindenben segítségünkre van. Egy 40 000 DNS-mintát vizsgáló kutatás eredményei szerint összefüggés van a koraszülés kockázata és az ásványi szelént feldolgozó gének aránya között. A tudósok kimutatták, hogy azok az anyák, akik szervezetében megtalálható ez a gén, nagyobb eséllyel fognak koraszülött babát világra hozni, és egyes esetekben ez hatalmas szerepet játszik a korai elhalálozásban. Évente 15 millió koraszülött gyerek jön a világra, ezért kifejezetten fontos lenne kideríteni ennek az okát.

Azonban az itt felsorolt helyzetektől függetlenül és érdemes mindent megtenni azért, hogy minél tovább élvezhessük az életünket.

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.