Bizony, mindannyiunk életében eljön a pillanat, amikor befejezzük e világi létünket. Ha pontosak akarunk lenni, másodpercenként átlagosan 1,8 ember hal meg világszerte. De melyik életkorban mi a legvalószínűbb, halált kiváltó ok? Az AsapScience vette sorra, hogy melyik életszakaszban mire kéne a legjobban figyelni.
Nehezen elkerülhető betegségek
Haladjunk fordított sorrendben. Itt vannak a 70 év felettiek. A halálesetek fele világszerte ebben az életszakaszban történik, és jellemzően valamilyen szívelégtelenség a kiváltó ok. Az Egyesült Államokban azok, akiket 45-64 éves koruk között ér utol a vég, jellemzően rákos megbetegedésekbe halnak bele. 2016-ban világszerte 8,9 millió ember halt bele a rákba, ez pedig 5,7 millióval több, mint 1990-ben. De miért ugrott meg ennyire a rákos megbetegedések száma? A bolygó népességének növekedésével együtt nő az élettartam is, amivel egyenes arányban van a rákos megbetegedések mértéke.
De van, ami ellen tehetünk
Elsőre furcsának tűnhet, de 25 és 44 éves korunk között a leggyakrabban véletlen mérgezés végez az emberrel. Ebbe a kategóriába tartozik a különböző drogok túladagolása, mely az Egyesült Államokban 1999 óta megháromszorozta áldozatainak számát. Amerikában többen haltak meg túladagolás miatt 2017-ben, mint ahányan a Vietnám és az Irak elleni harcokban összesen. De mi a helyzet a világ más területein? Dél-Afrikában a HIV-vírus és az AIDS követeli a legtöbb életet, Brazíliában pedig egymást ölik az emberek.
Az amerikai 15-24 év közöttiek leggyakrabban gépjármű-balesetben halnak meg. A karambolok kockázata a jogosítvány megszerzését követő pár hónapban a legmagasabb, és a legtöbb baleset pénteken, szombaton, valamit vasárnap történik, és kétszer annyi fiú hal így meg, mint ahány lány. Szintén ez a korosztály az, ahol a legkisebb arányban használják a biztonsági övet, és ők a leginkább hajlamosak a sebességkorlátozás átlépésére, valamint a biztonságos követési távolság figyelmen kívül hagyására.
De mi a helyzet az egészen fiatalokkal? Az 5-14 éves korosztály első számú ellensége a malária, melynek okozója egy plazmódium nevezetű egysejtű mikroorganizmus. A fertőzés a vörösvérsejteket támadja meg, és általában fertőzött szúnyogok terjesztik. A fertőzés komplexitása miatt az ellenszer fejlesztése nagyon nehéz, de a jelenlegi állás szerint van okunk bizakodni.
A legkisebbek helyzete sem egyszerű
2017-ben 5,4 millió 5 évnél fiatalabb gyerek halt meg, jellemzően veleszületett rendellenességek miatt. A halálozási ráta ebben a korosztályban rohamosan csökken: amíg 1990-ben 11-ből 1 gyerek halt meg ötéves kora előtt, 2017-ben már csak 26-ból 1.
A halálod módját tehát nagyban meghatározza, hogy mikor ér utol a végzet. Ha sikerült túlélned életed első 70 évét, nagy valószínűséggel valamilyen szív- és érrendszeri betegség fogja megadni a kegyelemdöfést. Száz évvel ezelőtt még az influenza okozta a legtöbb halálesetet az idős korosztály körében, szerencsére azonban ezt már hatékonyan kezeli az orvostudomány. De ki tudja, mit hoz a jövő?
Szerencsére a tudomány sok mindenben segítségünkre van. Egy 40 000 DNS-mintát vizsgáló kutatás eredményei szerint összefüggés van a koraszülés kockázata és az ásványi szelént feldolgozó gének aránya között. A tudósok kimutatták, hogy azok az anyák, akik szervezetében megtalálható ez a gén, nagyobb eséllyel fognak koraszülött babát világra hozni, és egyes esetekben ez hatalmas szerepet játszik a korai elhalálozásban. Évente 15 millió koraszülött gyerek jön a világra, ezért kifejezetten fontos lenne kideríteni ennek az okát.
Azonban az itt felsorolt helyzetektől függetlenül és érdemes mindent megtenni azért, hogy minél tovább élvezhessük az életünket.
