Fúziós szusi az ötkerben: ősszel nyílik a Nobu

Olvasási idő kb. 3 perc

Szeptembertől Budapesten is lehet menni Nobu étterembe: a Matsuhisa Nobuyuki által elindított, világhíres étteremlánc Közép-Európában elsőként nálunk nyit éttermet. Nobu legendája akkor kezdődött, amikor 24 éves korában kénytelen volt a japán fogásokat perui alapanyagokkal átdolgozni. Azóta is szeret improvizálni.

A japán fúziós konyha legsikeresebb képviselője lép be az idén ősszel a hazai gasztropiacra. A korszerű japán konyhát a Dél Amerikai (főként perui és argentin) hagyománnyal ötvöző Nobu (nb. nem azonos az évekkel ezelőtt hasonló néven futó szendvicsbárral.) a Kempinski Hotel Corvinusban lesz, bejárat a Bécsi utca felől. A hírt a hotelben megrendezett sajtótájékoztatón jelentette be Andy Vajna filmproducer, Rogán Antal a kerület polgármestere és az étteremlánc névadó-tulajdonosa, Matsuhisa Nobuyuki.

Vajnáék sokszor kint rekedtek

Vajna elmesélte, hogy az éttermet több mint húsz éve ismeri, és annak idején tulajdonképpen az ő és barátai unszolására kezdett el terjeszkedni a japán séf. „Emlékszem, milyen picike volt az első étterem, jó, ha tizenketten befértek. Mi is elég sokszor kint rekedtünk, ezért amikor a szomszédos japán étterem tönkrement, rábeszéltük Nobu szant, hogy nyissa össze a két helyet. Azóta huszonkét étterme van, úgyhogy elég jól sikerült a megdumálás.”

Galéria ikon

6

Galéria: nobu
Fotó: Kováts Dániel

A Nobu sokak számára újszerű és különös (nem mellesleg: nagyon-nagyon sikeres) gasztro profilja a legenda szerint akkor kezdett formálódni, amikor a séf nem egész huszonnégy évesen egy törzsvendége meghívására Limába utazott, hogy ott éttermet nyisson. Mivel ott nem voltak hozzáférhetőek azok az alapanyagok, amikhez japánban hozzászokott, kénytelen volt improvizálni, és hagyományos japán fogásokat perui cuccokkal átdolgozni. Nobu Matsuhisa Limából Buenos Airesbe, onnan pedig Alaszkába utazott, szintén étteremnyitási tervekkel, amik elég hamar dugába dőltek, az étterem ugyanis nem sokkal megnitása után leégett.

Felkapta a filmsztár-siserehad

Ezután jött az Egyesült államok, 1987-ben Nobut már a Beverly Hillsen találjuk, ahol ismét saját helyet nyit. Az újszerű, igényes és izgalmas konyhát szinte pillanatok alatt fölkapja Beverly Hills-i filmsztár-siserehad, és nem sokkal később már Robert DeNiro kapacitálja egy New Yorki üzlet megnyitására. (A DeNiróval való spanoskodásnak köszönhetően Nobu feltűnt az 1995-ös Casino című Scorsese-filmben is, Icsikava szerepében.) A hely New Yorkban is hatalmasat szakított, úgyhogy innentől kezdve nem volt megállás, egyre másra nyíltak az éttermek, és nemcsak az Államokban, de Európában (Londonban például kettő, ezek közül az Old Park Lane-i a Zagat kalauz szerint London legnépszerűbb étterme), Afrikában (Fokváros), Ausztráliában (Melbourne).

Galéria ikon

6

Galéria: nobu
Fotó: Kováts Dániel

Közben akadt pár Michelin csillag is: a két londoni és a Las Vegasi étterem egy-egy csillagot kapott a kalauzban. Ilyen méretek mellett nehéz garantálni minden egység tökéletes és nívós működését és az ételek kifogástalan színvonalát, márpedig egy csúcsétteremláncnál ez létfontosságú. A tulajdonos séf éppen ezért különös műgonddal választja ki a személyzetet, többek között ezért is utazott most hazánkba.

Az étteremlánc atyja és tulajdonosa megjegyezte, hogy egy budapesti Noburól már évek óta folyik az egyeztetés Vajnával, ám eddig nem volt megfelelő a környezet ahhoz, hogy belevágjanak egy ilyen üzletbe. Az utóbbi években azonban történt akkora előrelépés az igényes gasztronómiai alapanyagok beszerezhetőségét illetően, hogy mostanra kiszámítható színvonalon tudják biztosítani a beszerezéseket. A Nobu konyhájában fontos szerepet játszó halakat és különböző tengeri állatokat külföldről szállítják majd naponta, garantálva az áru frissességét.

Az étterem szeptember 1-jén nyílik meg először, aztán október közepén másodszor, csinnadrattával – ekkor, ha minden igaz, Robert DeNiro is tiszteletét teszi a megnyitón.

sy
sy
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.