Betartotta édesanyja halálos ágyánál tett ígéretét: megvakulása után lett sikeres ügyvéd és aikidomester

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kátai-Németh Vilmossal folytatott beszélgetésem során először az én kezemben remegett meg a toll, és lett homályos az íráskép, amikor édesanyja halálos ágyánál tett ígéretéről beszélt, látásának teljes elveszítése előtt. Akkor még nem is sejtette, hogy később vakon, a jog elvégzése után sikeres ügyvéd lesz. Vilmos hangja pedig akkor csuklott el, amikor aikidoedzőjéről, atyai barátjáról beszélt, akinek aikidomesteri fokozatát köszönheti, és hogy a világon elsőként lett vakon aikidomester. Hihetetlen, de igaz mese az újrakezdés és a talpra állás többszörös világbajnokáról.

„Nem elbukni szégyen, fiam, hanem az, ha nem tudsz felállni. Légy mindig ember” – biztatta a 15 éves Vilmost édesanyja, halála előtt kevéssel, amikor már tudták, Vilmos hamarosan teljesen elveszíti majd látását. Édesanyja már nem élt, amikor az orvosi jóslat a 16 éves gyereknél bekövetkezett, s azt sem élte meg, amikor Vilmos bátyja, 40 éves kora után, ugyanannak az örökletes betegségnek egy átlagosabb lefolyású változata következtében szintén megvakult. Vilmos, aki látása elvesztése óta gyógymasszőr-képesítést szerzett, kétdanos aikidomester és thai box edző lett, a jogi egyetem után pedig jelenleg is praktizáló ügyvéd, megfogadta édesanyjának tett ígéretét, noha úgy gondolja: „Egy világvége hangulatból kellett nyerni.” De azóta is rendületlenül követi életfilozófiáját: „Úgy akarok élni, hogy ha a végén egy kis faházban egy erdő mélyén egyedül halok is meg, de azt mondhassam, én éltem, nem csak reméltem!”

Pedig ez nem volt mindig ennyire egyértelmű

Vilmos hiperaktív gyerek volt, 9 évesen toronydarura mászott, de folyamatos látásproblémái miatt gyakran járták a szemészeti rendelőket édesanyjával, mire a valós prognózist megkapták. Onnantól a kamasz gyerek tudta, látó napjai meg vannak számlálva. Vilmos úgy tartja: „A született vakoknak van egy belső elképzelésük, egy belső képük a világról. Aki élete során veszíti el látását, annak külső képe van erről, s amikor elveszíti, azonnal tudja is, mit veszített. Ez a róka fogta csuka esete.”

Vilmos taníthatná a talpra állás művészetét is…
Fotó: Németh András Péter, díjnyertes sajtófotó

A nehéz folyamatot ma így összegzi: „A látás elvesztése egy kegyetlen ajándék, egy furcsa kettősség, melyben először az értetlen dühöt a beletörődés, majd azt az elfogadás váltotta fel.

Újra meg kellett élnem a világot, melynek használatához egy nagy eszköz veszett el,

a járt utat a járatlanért kellett feladnom. Ebben stádiumok vannak. Egy napon a Rókus Kórházban azt latolgattam, hogy kivetem magam a magas emeletű épület ablakán. Álltam az ablakpárkányon, és azt gondoltam: talán jobb lenne kiugrani, és befejezni az egészet. Aztán eszembe jutott egy korábbi sakkpartim, amit a teljes vesztésre állásból sikerült visszahoznom, és azt mondtam magamnak: na nem! Ha akkor sikerült, most is sikerülni fog! Azóta inkább azt tartom: úgy kell élni, hogy már a következő sarkon várhat rám valami jó.

A technika ma már segít, de a feladat nem könnyű
Fotó: Brian Mitchell / Getty Images Hungary

Az új élet (I. és II. rész)

Vilmos e fordulópont után később gyógymasszőr lett, majd már egy vakon átélt utcai támadás következtében visszatért gyermekkori szenvedélyéhez a küzdősportokhoz, s a világon elsőként Japánban is elismert danos, vak aikidomesterré lett. Sporttehetségét és tudását nemes célokra is használva látóknak és látássérülteknek önvédelmi célú küzdősportedzéseket tartott, hogy a támadásoknak kiszolgáltatottabb réteget is megtanítsa kiállni önmagáért és megvédeni magát. Ebbéli tevékenységéről Fehér kard címen film is készült, egyedi módszerének hála parakarate vonalon eljutott Belgiumba, ahol egy sportcsarnoknyi ember csodálta harcmodorát, élükön a belga karateszövetség elnökével. A sporttal a mai napig nem szakított, sőt: hamarosan indul a magyar bajnokságon, és a karate-világbajnokság paraágazatában a látássérültek között is ő fogja hazánkat képviselni, felkérésre.

Vilmos ma már thai box edző is, aikido 2 danja mellett
Fotó: Részlet a Fehér kard c. filmből, HBO

Új élet (III. rész)

Vilmos hihetetlen, eddigi legalább 3 az 1-ben életének harmadik nagy teljesítménye a jog elvégzése és az ügyvédi praxis megkezdése volt a gyógymasszőri pályafutása, sportsikerei és edzői ténykedése után. „Egy ügyfelem, aki látta a rólam készült Fehér kard, illetve Hídemberek című filmeket, megkeresett, hogy legyek az ügyvédje, ahogy ő fogalmazott: „ha az élet egy verseny, ahol mind a rajtvonalhoz állunk, te 300 méter hátrányból indulsz, de alighogy elrajtol a mezőny, te mindenkit lehagysz. Ezért szeretném, ha te lennél az ügyvédem!”

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.