A Nemzetközi Bíróság (ICJ) előterjesztését az ENSZ közgyűlése elfogadta, ami azt eredményezi, hogy az államok jogi felelősséget vállalnak a klímakatasztrófában betöltött szerepük után.
Hosszú hónapok vitája után az ENSZ Közgyűlése szerdán elfogadta a Nemzetközi Bíróság (ICJ) nem kötelező erejű állásfoglalását, amely az államok klímaváltozással kapcsolatos jogi felelősségére hívja fel a figyelmet - írja a hvg.hu.
A klímavédelem alapjait megváltoztató döntés
A határozatot 141 ország támogatta, nyolc állam – köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Szaúd-Arábia – ellene szavazott, míg 28 ország tartózkodott. Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Csehország nem támogatta az előterjesztést.

A dokumentum alapját a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság tavaly júliusban kiadott állásfoglalása adja. Ebben hangsúlyozták, hogy az államoknak jogi kötelezettségeik vannak a klímaváltozás elleni fellépés terén, és bizonyos esetekben az érintett országok kártérítést vagy jóvátételt is követelhetnek azoktól az államoktól, amelyek nem teljesítik vállalásaikat.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A kezdeményezést Vanuatu, a tengerszint-emelkedés által különösen veszélyeztetett csendes-óceáni szigetállam terjesztette elő.
Komoly jogi következmények
António Guterres ENSZ-főtitkár a szavazást követően úgy fogalmazott: „A világ legfelsőbb bírósága megszólalt. Ma a Közgyűlés válaszolt.” Hozzátette, hogy a döntés „a nemzetközi jog, a klímaigazságosság, a tudomány és az államok felelősségének erőteljes megerősítése”.
Guterres szerint a kormányok felelőssége, hogy megvédjék polgáraikat az „eszkalálódó klímaválságtól”, emellett pedig kiemelte: a klímaigazságossághoz vezető út a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiára történő gyors és méltányos átálláson keresztül valósulhat meg.
Az ENSZ-határozat felszólítja az államokat arra is, hogy teljesítsék nemzetközi klímavédelmi kötelezettségeiket, és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a globális felmelegedés mértékét az évszázad végére sikerüljön az iparosodás előtti szinthez képest maximum 1.5°C-os emelkedésben megállítani.
A jogi felelősségvállalás talán arra sarkallja az államokat, hogy hatékonyabban lépjenek fel a klímakatasztrófa ellen, amire nagy szükség lenne, hiszen még a vírusok terjedésében is szerepet játszik a folyamat.























