Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sajnos a világban számtalan rettenetes dolog történik, sokszor úgy érezhetjük, az emberiség már menthetetlen. Napról napra mégis elolvassuk az erről szóló híreket.
Mondhatnánk azt, hogy mi, magyarok a rossz hírekre vagyunk idomítva, ezért fogyasztjuk ezeket valamilyen formában folyamatosan, de a helyzet ez, hogy ez a trend globálisan érvényes. Vajon ennek mi az oka?
Az agy másképp reagál a rossz hírekre
Az agyunknak van egy része, az amygdala, ami többek között azért felelős, hogy feldolgozza a ránk leselkedő fenyegetéseket. Ha belegondolunk, sok előnye van annak, ha fel tudunk készülni bizonyos veszélyhelyzetekre, és erre az idők kezdete óta szükségünk volt. Mivel a túlélést segítette a fenyegetés felismerése, ezért ez az evolúció folyamán velünk maradt.
Ha ezt lefordítjuk a mai életünkre, akkor például egy család költségvetésének tervezését segíti, ha tudja, mennyivel nőnek az energia- vagy élelmiszerárak, mert így a szülők kikalkulálhatják, hogy megvehetik-e az új számítógépet, vagy hogy hova menjen nyaralni a család. Ám amikor egyik nap azt olvassuk, hogy a mesterséges intelligencia miatt emberek ezreit bocsátják el a munkahelyükről, és emellett olvasunk a drágulásól, akkor ez már egy egészen más érzelmi csomagot hívhat elő:
szorongást, dühöt, félelmet, tehetetlenséget.
Neurológiai vizsgálatok bizonyítják, hogyha negatív információval találkozunk, akkor az amygdala fokozza az éberséget és az izgalmi állapotot. Minél több ilyen hírt fogyasztunk, annál több információval szeretnénk rendelkezni a veszéllyel kapcsolatban, ezért tovább kutatunk a releváns tartalmak után, de ezzel csak azt érjük el, hogy a feszültségünk egyre nő.
Ezért is van annyi rossz hír a médiában
Nem véletlen, hogy a mai világban, amikor a média küzd az olvasók figyelméért, akkor az újságírók, riporterek olyan címekkel látják el az anyagokat, amelyekben a szavak erős érzelmi töltéssel bírnak: háború, rák, járvány és a többi, mert az olvasók ehhez könnyebben kapcsolódnak érzelmileg, mint mondjuk a béke vagy a szépség szavakhoz.
Viszont ha olykor szeretnénk megtörni a rossz hír-szorongás-még több rossz hír ördögi körét, akkor érdemes időről időre lekapcsolódni a ránk ömlő hírfolyamról, illetve megválogatni, hogy milyen forrásokat olvasunk, nézünk, vagy összességében: mennyi rossz hírt engedünk be az életünkbe.
Azok ugyanis, akik megválogatják az információforrásaikat, és a probléma megoldására vagy legalábbis az általa keltett feszültség feloldására törekszenek, és megbeszélik azt a családjukkal, barátaikkal, ők kevésbé feszültek, mint azok, akik mindössze passzív hírfogyasztók.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy a stressz mely betegségeknél kiemelt ok, olvasd el ezt a cikkünket.
