Ki más végezne egészségügyi témájú kutatásokat a pizzával kapcsolatban, ha nem az olaszok? A Milánói Egyetem kutatói a tradicionális olasz étel minden alkotóelemét górcső alá vették, s mint kiderült, kifejezetten alkalmas lehet bizonyos ráktípusok megelőzésére.
Nem csak a magyarok szeretik, világszerte az egyik legnépszerűbb étel a pizza. Története egészen az ókorig nyúlik vissza, s nem is az olaszok voltak az elsők, akik a kemencébe tették a kilapított kenyértésztát. Vergilius Aeneis című munkája az első, ahol írásban is említik az egykoron Dél-Itáliában élő görög kolóniák kedvenc eledelét. A recept lejegyzése pedig egy, Krisztus előtt két évszázaddal élt rómainak, Marcus Porcius Cato Maiornak köszönhető, aki Róma történetéről írt munkájában egy lapos kelt tésztát is megemlít,
„melyet olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg”.
Mindenütt hamar rájöttek, hogy finom
De nem csak Európában volt népszerű a történelem kezdeti időszakában a jól megpakolt, sült lepény, Egyiptomban és Indiában is előszeretettel vegyítették a sült tésztát az országra jellemző ízvilágú szószokkal, zöldségekkel, de elég csak a magyarok másik kedvenc strandételére gondolnunk, hiszen a lángos és a pompos is nagyon hasonlóan és gyorsan elkészíthető. Maga a pizza elnevezés viszont jóval későbbi, a középkorból származik, és a lepényre használták szinonimaként.
Az a pizza, amit manapság előszeretettel fogyasztunk, Nápolyból származik, s olyannyira fontos szerepet tölt be a város történetében, hogy még az első pizzakészítő mester neve – és a pizzéria is, melyben az első pizzának nevezett, paradicsomos-sajtos étel megsült – fennmaradt.
Napi 30 millió pizzaszelet az USA-ban
Csak az Egyesült Államokban mintegy 350 szeletet rendelnek minden egyes másodpercben az emberek, ez 30 millió elfogyasztott pizzát jelent naponta. Az Egyesült Államok adja a globális pizzafogyasztás körülbelül egyharmadát. A statisztikák szerint a 2–19 év közötti gyerekek bizonyulnak a legnagyobb pizzaevőknek, 20%-uk fogyaszt heti rendszerességgel a finom, olasz ihletésű ételből, legszívesebben ebédre – ellentétben a felnőtt lakossággal, akik inkább vacsorára választják. A legtöbben a tengerentúlon pepperonis, illetve kolbászos verziót rendelnek.
Raffaele Esposito 1899-ben vette fel az általa működtetett Pizzeria Brandi étlapjára a margherita pizzát, az étterem azóta is töretlenül süti a paradicsomos-mozzarellás lepénykéket.
A milánói Mario Negri Farmakológiai Kutatóintézet munkatársai körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdték el a pizza egészségügyi hatásait vizsgálni, kiemelt figyelmet fordítva az állítólagos rákmegelőző hatásaira, melyek már akkoriban is régóta terjedtek – bizonyítatlan – tényként. A vizsgálatok során valóban megerősítést nyertek a rákellenes hatásról szóló feltételezések. Kiderült ugyanis, hogy egyes ráktípusok ellen kifejezetten előny, ha rendszeresen – persze nem mindennap, minden egyes étkezésre – pizzát eszünk.
IgNobelt érő kutatás bizonyította, hogy egészséges a pizza
A kutatók két különböző tesztcsoporton végeztek vizsgálatokat, az egyik csoport tagjai rendszeresen pizzát ettek, a másik csapat tagjai viszont kifejezetten elutasították a pizza jelentette csábítást, ezért is vehettek részt kontrollcsoportként a vizsgálatokban.
Mint kiderült, azoknál, akik hetente legalább egyszer ettek pizzát, 59 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki nyelőcsőrák, és a vastagbélrák kockázata is 26 százalékra csökkent.
A kutatások ezt követően is folytatódtak, s az egyetem munkatársai a sokszor komolytalannak tartott, ám valójában rangos, de vicces kutatási eredményeket méltató IgNobel-díjat is megkaphatták gasztronómia és egészség kategóriában 2019-ben.
Számtalan magyar tudóst díjaztak az alternatív NobellelPingvinszéklet, a szitakötők és a bögölyök bizarr szokásai – ezekért kaptak magyarok alternatív Nobel-díjat az elmúlt évtizedekben.
Tovább olvasom
