A budai Vár egyik legismertebb épülete új korszak elé nézhet, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök közleményben jelezte, hogy a miniszterelnöki iroda a Tisza-kormány alatt a Karmelita kolostorból átköltözik a Parlament közelében található valamelyik minisztériumi épületbe.
Egy demokratikus berendezkedésben a Miniszterelnökségnek inkább a Kossuth téren lenne a helye – erről beszélt Zoboki Gábor, a Karmelita kolostor átépítését végző építésziroda vezetője az Index beszámolója szerint. Hogy mi várhat az épületre, azt ebben a cikkben jártuk körbe.
Több funkció is szóba kerülhet
A Karmelita jövője nem csupán ingatlanhasznosítási kérdés, hanem politikai, történeti és városképi ügy is. Az épület az elmúlt években szorosan összeforrt a miniszterelnöki hatalomgyakorlás képével, ezért egy esetleges költözés szükségszerűen felveti azt a kérdést, hogy milyen funkció illene leginkább ehhez a különleges adottságú, nagy múltú helyhez.
Az átépítést végző építésziroda vezetőjének álláspontja szerint a végrehajtó hatalomnak nem a budai Várban, hanem a Kossuth tér környékén volna a leginkább indokolt helye. Ennek hátterében az a közjogi-logikai megközelítés áll, hogy a hatalmi ágak intézményei – a törvényhozás, a kormányzat és az igazságszolgáltatás – egymáshoz közel, egy világos államszervezeti térben működjenek.
Ebben az olvasatban a Karmelita inkább olyan funkciót kaphatna, amely jobban igazodik az épület karakteréhez és történeti rétegzettségéhez.
Az egyik lehetséges irány, hogy az épület valamely alkotmányos vagy közjogi intézménynek adjon helyet. A felvetések között szerepel, hogy akár az Alkotmánybíróság számára is alkalmas lehetne. A Karmelita terei nem klasszikus, modern irodaház-logika szerint szerveződnek, a ház egyszerre alkalmas kisebb irodák, elkülönülő munkaterek és nagyobb közösségi, reprezentációs terek befogadására is.
Nem csak az államé a Karmelita
Az épület vallási és kulturális központként is új életet kaphatna. Ez különösen azért érdekes lehetőség, mert a hely története eredetileg is egyházi gyökerű, és az épületegyüttes karakterét máig meghatározza a kolostori múlt.
Nem kizárt az sem, hogy a Karmelita többfunkciós, részben nyitott középületként működjön tovább. A kisebb helyiségek vendégelhelyezésre vagy irodai használatra is alkalmassá tehetők, míg a nagyobb termek konferenciák, fogadások, kiállítások vagy más állami és kulturális események helyszínei lehetnének.
Komoly érv szól a kormányzati vendégház-funkció mellett is. Egy ilyen épület alkalmas lehetne magas rangú külföldi vendégek elhelyezésére, diplomáciai találkozókra és zártkörű állami eseményekre. A budai Vár panorámája, az épület belső tagolása és a történelmi környezet együtt olyan rangot ad a Karmelitának, amelyet kevés hazai középület tud felmutatni.
A Karmelita egy magas rezgésszámú épület, innen nyílik a legszebb kilátás a városra. A cellás kialakításnak köszönhetően helyet adhat irodáknak éppúgy, mint szállásnak, a szép, nagy termei pedig akár nemzeti bálteremként is funkcionálhatnak
– nyilatkozta Zoboki Gábor. Az is fontos szempont, hogy az épület bizonyos részei a nyilvánosság előtt is megnyílhatnának. Ez jelentős változást jelentene ahhoz képest, ahogyan az elmúlt években a közvélemény a Karmelitára tekintett. A részleges megnyitás nemcsak turisztikai vagy kulturális jelentőséggel bírna, hanem azt is közvetítené, hogy a történelmi középület nem kizárólag a hatalom tere, hanem bizonyos mértékig a társadalomé is.
Már a középkorban is egyházi épület állt itt
A terület története a ferencesek Szent János-templomáig nyúlik vissza, amely a török korban elpusztult, illetve részben más funkciót kapott. A későbbi visszafoglalás után a telek előbb más egyházi kézbe került, majd a karmelitáké lett, akik templomot és kolostort emeltek.
A 18. század végén II. József feloszlatta a rendet, és az addigi egyházi épület új szerepet kapott. A templomból színházat alakítottak ki, a tervek elkészítésében Kempelen Farkas is közreműködött. A későbbi Várszínház a magyar színháztörténet egyik fontos helyszíne lett, az épület hosszú időn át kulturális térként működött.
A 19. és 20. század során többször átépítették, megsérült a háborúkban, majd a helyreállítás után volt időszak, amikor ismét színházként szolgált, később – a kétezres évek elején – a Nemzeti Táncszínház működött falai között. 2016-ban nagyszabású felújítás kezdődött, ennek végeztével költözött ide a Miniszterelnökség.
A kapcsolódó beruházásokkal együtt a költségek a 25–30 milliárd forintot is elérhették.
2019. január 1-jétől az épületben működik a Miniszterelnökség központi hivatala, itt található a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnöki Kormányiroda székhelye is.
A 2026. április 12-i országgyűlési választások után az is sokakat foglalkoztat, hogyan működnek Magyarország közjogi intézményei, köztük az államfő megválasztásának szabályai is. Kapcsolódó cikkünkben annak jártunk utána, hogy hazánkban kiből és hogy lehet köztársasági elnök.
