Erről az 5 kifejezésről ismered fel a hazug embert a mesterséges intelligencia szerint

Olvasási idő kb. 2 perc

A pszichológia és a nyelvészet már régóta foglalkozik azzal, hogyan lehet megállapítani, ha valaki hazudik. Legutóbb a kutatók a mesterséges intelligencia segítségét kérték abban, hogy kiderítsék melyek azok a szavak és nyelvi fordulatok, amelyeket az emberek akkor használnak, amikor hazudnak.

Bár nincs olyan teljesen biztos módszer, amivel a hazug ember egyértelműen felismerhető, azonban vannak olyan szavak, kifejezések amelyek arról árulkodnak, hogy valaki nem mond igazat. A mesterséges intelligencia szerint az alábbi öt kifejezés hallatán elkezdhetünk gyanakodni. 

Íme, a hazugság nyelvi jelei:

1. A végletek embere

Az olyan szavak, mint a „soha” és a „mindig” gyakran szerepelnek azok szókincsében, akik hazudnak, ugyanis ezekkel a kategorikus kijelentésekkel próbálják igazolni a saját igazukat, és ezekkel szeretnének meggyőzőbbnek tűnni. A valóság azonban ritkán ennyire abszolút, ami arra utalhat, hogy valamit el akarnak titkolni.

A mesterséges intelligencia szerint több olyan szó is van, amit a hazug emberek gyakran használnak
Fotó: Shutterstock

2. Bevezető mondatok

Az olyan kifejezések, mint az „őszintén”, „hogy őszinte legyek” vagy „igazat mondok”, szintén gyanút kelthet. Amikor valaki úgy érzi, hogy tisztáznia kell az őszinteségét, megpróbál manipulálni, a másik érzéseire hatni, és ezért nagyobb súlyt tulajdonít a kijelentéseinek.

3. A felelősség hárítása 

Aki hazudik, gyakran használ olyan szavakat, amelyekkel annullálja a meggyőződését. Ilyen például a „szerintem”, „nekem úgy tűnik”, „lehet”. Ezek a kifejezések lehetővé teszik azt, hogy ha később szembesítik őket egy korábban tett kijelentéssel, attól akár mereven elzárkózzanak.

4. A „de” használata

A „de” szó gyakran egy ellentmondás vagy igazolás kezdetét jelzi a beszédben. Az olyan kifejezés, mint például a „nem mintha titkolnék valamit előled, de...” arra utalhat, hogy a most tett kijelentés ellentmond a korábban elmondottaknak, és emiatt szükség van a figyelemelterelésre.

5. Homályos kifejezések

Aki hazudik, hajlamos átsiklani a konkrét részleteken, és olyan homályos kifejezést használ, mint az „az a helyzet”. Ez a pontatlan nyelvhasználat lehetővé teszi számára, hogy elhatárolódjon a megtévesztő kijelentésektől, és elkerülje, hogy konkrét tények mellett kötelezze el magát.

Tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a hazugság miatt megnőne az orrunk, ennek ellenére ez az érzékszervünk is jelezheti, ha valótlant állítunk. Cikkünkből megtudhatod, hogyan leplezhet le a saját orrod.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.