Négy alapvető jelből felismered, ha érzelmileg manipulálnak

GettyImages-2115675609
Olvasási idő kb. 7 perc

Az érzelmi manipuláció a te életedben is jelen lehet. A gaslighting, azaz a gázlángolás ismert pszichológiai manipuláció manapság nagyon elterjedt.

Az úgynevezett gázlángolás egyre gyakoribb beszédtéma – nem véletlenül: tömegek életében vannak jelen olyan emberek, akik ezzel a módszerrel manipulálják őket. Az ilyen viselkedésű emberek célja, hogy elbizonytalanítsák a másikat saját magában, döntéseiben és józan ítélőképességében. Mindezt úgy érik el, hogy közben roppant empatikusnak, törődőnek mutatják magukat, így gyakorlatilag láthatatlanul ássák alá a másik ember teljes lényét.

A kifejezés egy 1944-es filmből ered, az ebben szereplő pár férfi tagja nagy vagyont öröklő feleségével igyekszik elhitetni, hogy megőrült. Mindezt persze azért, hogy megszerezze tőle pénzét.

Ma, nyolcvan évvel később, komolyabb rendelkezve könnyebben felismerjük, ha ilyen emberrel van dolgunk. Mutatjuk a legárulkodóbb jeleket.

Ezek az érzelmi manipuláció legfőbb jelei

A következő négy pontból megtudhatod, milyen viselkedésformák esetén érdemes résen lenned. Ha ezek jellemzik egy emberrel kialakult kapcsolatodat, érdemes azt kívülről, higgadtan szemlélve elgondolkoznod azon, vajon nem lett-e belőled áldozat barát vagy épp szerelmi partner helyett.

Az érzelmi manipuláció egyik legárulkodóbb jele, hogy az áldozat elbizonytalanodik – leginkább önmagában
Az érzelmi manipuláció egyik legárulkodóbb jele, hogy az áldozat elbizonytalanodik – leginkább önmagábanPekic / Getty Images Hungary

1. Hazugságok, elvétve igazságokkal fűszerezve

A stabilnak vélt kapcsolatok egyik legnagyobb gyilkosa az őszintétlenség, a hazugság. Ez teljesen megborítja, adott esetben lerombolja az addig felépített bizalmat. Fontos tudni, hogy a gázlángoló ember elsődleges célja az elbizonytalanítás.

A gázlángoló a két hazugság, egy igazság szisztéma alapján működik, tehát nem jelenthető ki, hogy minden szava valótlan, csak mondjuk minden második az. Ez bizonytalanságba kergetheti áldozatát, és mikor az megkérdőjelezi a korábbi hazugságokat, jöhetnek a jól bevált manipulatív mondatok:

„Szerintem erre rosszul emlékszel.” „Dehát ez nem is így volt, minden rendben van veled?” „Nem is mondtam ilyet, csak túlreagálod!” „Túlérzékeny vagy!” „Jaj, maradj már, csak vicceltem!”

Ezek a mondatok és a hazugságok kiszámíthatatlan formában való folyamatos ismétlése tökéletesen elbizonytalanítják az áldozatot. Ezt az állapotot azonban fenn kell tudni tartani, amihez rendszerességre van szükség. A gázlángoló ember rendkívül kitartó, minden lehetséges alkalommal beveti a fenti technikákat.

2. Kifárasztás és elbizonytalanítás

A hazugságoknak egy idő után intenzívebbé kell válniuk ahhoz, hogy hatékony legyen a gázlángolás, így ne lepődjünk meg, hogy amennyiben egyszer-kétszer hazugságon kapjuk a manipulátort, akkor az egyre extrémebb módszerekkel hárítja majd a felelősséget, egy idő után egyenesen áldozatára.

Az elbizonytalanításhoz is egyre extrémebb helyzeteket teremt, például az áldozat minden egyes mondatát elkezdi megkérdőjelezni, ezzel is azt az érzést keltve benne, hogy nem normális. Ez iskolapéldája annak, amit az áldozat kifárasztásának nevezünk.

3. Időleges reménykeltés

Ha a manipulátor sikerrel jár, az áldozat egy idő után már teljesen elveszti önbizalmát és magabiztos döntéskészségét. Önértékelése gyakorlatilag a nullával egyenlő, így már érzelmileg is teljesen függ a manipulátorától.

Amikor eljön ez a pont, akkor a manipulátor már úgy irányítja áldozatát, ahogyan csak szeretné, ezért szórakozik egy kicsit. Újra felkelti a reményt benne, hogy megjavul, kedvesebb lesz hozzá, igazán törődik vele, de ez persze csak ideig-óráig tart. Ezzel a viselkedésével még erősebb bizalmat ébreszt áldozatában, és ha ez megvan, szertefoszlathatja a javulás illúzióját.

4. Totális érzelmi megsemmisítés 

Ha mindez megtörtént, akkor elérkeztünk az utolsó ponthoz, mikor már tényleg pszichológiai problémáról beszélhetünk. Ekkor a manipulátor már teljesen uralkodik áldozatán. Abszolút átvette a hatalmat döntései, önértékelése és önbizalma felett, így a manipulátor gyarkolatilag azt kezd vele, amit csak akar.

Ezen a ponton már csak szakember tud segíteni az adott személynek.

Az érzelmi manipuláció alapjaiban rengetheti meg az áldozat személyiségét
Az érzelmi manipuláció alapjaiban rengetheti meg az áldozat személyiségétArtistGNDphotography / Getty Images Hungary

Hogyan zárjuk el a gázt?

Azt, hogy ilyen helyzetbe keveredtél, nagyon nehéz felismerni. Mernünk kell bevallani magunknak, hogy bántalmazás alatt állunk, nem reagálunk túl semmit. Ez sajnálatos módon hosszabb időt is igénybe vehet.

Felvetődik a kérdés, mit tegyünk, ha rájöttünk, bizony gázlángolás áldozatai vagyunk?

Először is tudatosítsuk, hogy dühünk, haragunk és bármilyen egyéb negatív érzelmünk teljesen jogos bántalmazónkkal szemben, nem engedhetjük, hogy belénk ivódjanak gyengítő mondatai.

Törekednünk kell az egyensúly fenntartására az életünkben: hozzuk magunkat döntéshelyzetekbe; foglalkozzunk olyan dolgokkal, amik pozitív hatással vannak ránk. Ne tartsuk magunkban a gondjainkat, osszuk meg másokkal, ha rosszul érezzük magunkat. Legyünk olyan emberek társaságában, akik mellett nem kérdőjelezünk meg semmit magunkkal kapcsolatban.

Végső soron pedig semmiképp se féljünk segítséget kérni, akár családtagoktól, barátoktól, vagy szakembertől.

 Ezt mondja a pszichológus az érzelmi manipulációról

Szabó Jennifer pszichológust kérdeztük az érzelmi manipulációról. A szakember úgy fogalmazott,

az empátia hiánya, a figyelemre és elismerésre való törekvés, az a meggyőzödés, hogy jobb a többi/másik embernél, az impulzivitás, az érzelmi eltávolodás mind jellemezheti azokat a személyeket, akik a gázlángozást, mint érzelmi manipulációt használják interperszonális kapcsolataikban azért, hogy megkapják, amit szeretnének.

Hozzátette, ennek lehet köze a gyermekkori traumákhoz is, például, ha a gyermek csak úgy tudott a környezetéből szeretetet vagy figyelmet kicsikarni, ha hazudott, és manipulálta a környezetét, ha ő maga is hasonló mintákkal találkozott a családjában, például bántalmazó, érzelmileg elhanyagoló környezetben nőtt fel.

A gázlángolás az érzelmi bántalmazás egy formája, így az elszenvedő esetében könnyen fokozódik a szorongás, de akár depresszió és PTSD is kialakulhat.

Szabó Jennifer kiemelte, önmagában észrevehető jel lehet, hogy a másik társaságában gyakran megkérdőjelezzük magunkat, bizonytalanná válunk, elhagyatottnak és egyedül érezzük magunkat, elveszítjük önbecsülésünket, folyton megpróbálunk megfelelni az irreális elvárásoknak és gyakran a másik bocsánatáért esedezünk.

Azt hiszem a legfontosabb az, hogy észrevegyük, hogy mi történik velünk, és nem feladatunk jól kezelni vagy megpróbálni megváltoztatni a gázlángolást alkalmazó személyt.

Ha a fentebbi jeleken kívül azt érzékeljük a másikon, hogy gyakran hazudik, tagadja, hogy valamit esetleg mondott vagy csinált, kerüli a felelősséget, hibáztat minket olyan dolgokért is, amiket ő csinált, gyakran büntet vagy bagatellizálja az érzéseinket, a szavai és a tettei nem kozinszentesek, akkor fontos, hogy belássuk, az ő viselkedése nem rólunk szól. Ezt gyakran nehéz lehet egyedül megtenni, így fontos lehet, hogy tudjunk kihez fordulni a szociális hálónkból vagy akár professzionális segítséget kérjünk, és megtanuljunk eléggé bízni önmagunkban ahhoz, hogy belássuk, a másik bántalmazó viselkedése nem a mi hibánk.

Ha érdekel, hogyan győzheted meg legkönnyebben bármiről a környezetedet, akkor olvasd el ezt a cikkünket is.

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek