Egy hospice-ápoló elárulta: ezt bánják meg a legtöbben a halálos ágyukon

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokan csak életük utolsó napjaiban döbbennek rá, hogy az igazán fontos dolgokra nem figyeltek eléggé. Egy hospice nővér összegyűjtötte, mint bánnak meg a legtöbben haláluk előtt.

Hajlamosak vagyunk halogatni az igazán fontos dolgokat, legyen szó emberi kapcsolatokról, érzelmekről vagy önismeretről. „Majd ha lesz egy kis időm meg több pénzem” – hangzik a gyakori kifogás. Aztán amikor már tudjuk, hogy hamarosan lejár az időnk, jön a keserű felismerés, hogy mennyi mindent nem tettünk meg, amit szerettünk volna. 

Ezt bánják meg legtöbben az életük végén

Suzanne B. O’Brien több mint húsz éve dolgozik hospice nővérként, és ez idő alatt rengeteg ember mellett volt jelen életük utolsó napjaiban. Tapasztalatai szerint nem maga a halál az, amitől az emberek a legjobban félnek. Sokkal inkább a megbánás, hogy nem élték meg igazán az életüket, ami általában akkor tör elő, amikor már biztosan tudjuk, hogy az időnk véges. A nővér szerint a legtöbben ezeket a dolgokat bánják meg a halálos ágyukon.

1. Bárcsak jobban hallgattam volna a szívemre!

Gyakran észre sem vesszük, hogy külső tényezők vagy vélemények alapján hozunk döntéseket, ahelyett, hogy a saját meglátásainkra vagy a szívünkre hallgatnánk. Ez életünk minden területét befolyásolhatja a családtól a karrieren át a párkapcsolatokig. Utálod a munkádat, de nem mondasz fel, mert jól fizet? Már nem vagytok egy hullámhosszon a pároddal, de kényelmes, hogy van melletted valaki, ezért inkább együtt maradsz vele? 

Sokan csak a halálos ágyukon vallják be, mit bántak meg az életükben
Fotó: Lpettet / Getty Images Hungary

A haldoklók gyakran számolnak be arról, hogy a külső elvárások miatt sosem igazán a saját életüket élték, háttérbe került, hogy valójában ők mit szeretnének. Lehet, hogy úgy tűnik, jól alakulnak a dolgaid, és minden rendben, de

Idézőjel ikon

ha mindig azt csinálod, amit mások elvárnak tőled – vagy azt hiszed, hogy elvárják –, akkor egy idő után boldogtalannak és elveszettnek érezheted magadat.

Az önazonosság, a belső hang követése viszont elvezethet egy értelmes, célokkal teli, beteljesült élethez.    

2. Bárcsak lett volna bátorságom szeretni!

A felismerés, hogy az emberi kapcsolatok és a szeretet a legfontosabb, gyakran csak akkor tör elő, amikor már túl késő. Egy sikeres, rendkívül vagyonos férfi a halálos ágyán elárulta, hogy megszakította a kapcsolatot a családjával és a barátaival a pénz, a féltékenység és a kicsinyes viták miatt, már nem is emlékezett, pontosan miért. Akkoriban úgy érezte, könnyebb lett az élete, de szomorúan és magányosan élte le mindennapjait, nem talált rá a szerelem sem. 

Addig kell szeretni, amíg lehet – ezt sokan csak a halálos ágyukon ismerik fel
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

Ahogy életünk során fájdalmakat és csalódásokat élünk át, nagyon gyakori reakció, hogy falat építünk a szívünk köré, hogy megvédjük magunkat. Ez rövid távon működhet, de ha egy idő után nem bontjuk le a falat, hanem folyamatosan rakosgatjuk a téglákat, akkor egy bevehetetlen erődöt hozunk létre. 

Azt hihetjük, hogy biztonságban vagyunk, de egy saját magunk által létrehozott börtönben élünk, ahová nem jut be a szeretet, és kifelé sem talál utat.

Az életük végén az emberek megbánják, hogy felépítették ezeket a falakat, és azt kívánják, bárcsak bátrabbak lettek volna, hogy megnyissák a szívüket, és közel engedjenek magukhoz másokat. 

3. Bárcsak jobban szerettem volna magamat!

Amennyiben az élet egyik értelme az igazi, feltétel nélküli szeretet, akkor ennek saját magunknál kell kezdődnie. Amikor a haldoklók arról beszélnek, hogy miket bántak meg az életük során, a hospice ápoló gyakran arra kéri őket, hogy gondolják át újra azokat a helyzeteket, körülményeket, amikor meghozták a döntéseiket. Mi volt a munkád? Hol laktál? Milyen nehézségekkel kellett megküzdened? 

A legtöbben ilyenkor rájönnek, hogy minden esetben a legtöbbet próbálták kihozni a helyzetükből, mégis túl szigorúak voltak saját magukkal. Pedig önmagunk elfogadása és az empátia segít abban, hogy békét találjunk, és meg tudjunk bocsátani magunknak. 

A halálos ágyon tett vallomások nekünk is szólnak, amíg még van idő változtatni. Nem érdemes megvárni életünk utolsó pillanatait ahhoz, hogy rájöjjünk, másképp kellene élni – de már túl késő. Hallgassunk a szívünkre, merjünk szeretni, és szeressük önmagunkat is. 

A boldogsághoz az is hozzátartozik, hogy értékelni tudjuk az életünket. Próbáld ki ezt az egy mondatot, és sokkal elégedettebb ember leszel.

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.