Sokan csak életük utolsó napjaiban döbbennek rá, hogy az igazán fontos dolgokra nem figyeltek eléggé. Egy hospice nővér összegyűjtötte, mint bánnak meg a legtöbben haláluk előtt.
Mindenkivel előfordul, hogy túl későn jön rá olyan alapigazságokra, melyek ismeretében sokkal bölcsebben dönthetett volna, és jobban alakíthatta volna az életét, ezért utólag bánkódik a hibáján. Összegyűjtöttünk 8 rövid bölcsességet, amit a legtöbben szívesen elmondanának fiatalabb önmaguknak.
A New York Times bestsellerírója, Daniel H. Pink újabb kutatásából írt könyvet, melyben a megbánás négy fajtáját tárja fel, és azt, mit tanulhatunk belőlük.
A gyerekeink olyan viselkedéseket tudnak kiváltani belőlünk, amelyeket sokszor saját magunk sem értünk. Hiába fogadtuk meg, hogy sosem kiabálunk vagy beszélünk úgy, mint a saját szüleink velünk, mégis megtörténik. De vajon számít-e a megbánásunk, és tehetünk-e valamit kárpótlásul?
Ez volt az utolsó, ugye? – kérdezte apám minden tetoválásom után, a nagymamám pedig azzal próbált hatni rám, hogy képzeljem el, hogyan nézne ki ő, ha ki lenne varrva. És tudom, hogy ezzel közel sem vagyok egyedül.
Mit bánnak igazán az öregek? Egy magányos idős asszony öt pohár bor után megosztotta gondolatait.
100-ból mindössze 2 ember érzi úgy az élete felénél, hogy ha mindent elölről kezdhetne, akkor sem változtatna semmin. Az idén jubiláló HVG Extra Pszichológia magazin felmérést végzett arról, hogy kiket érint leginkább az életközépi válság, és melyek annak legszembetűnőbb jelei. De mit mondanak a szakértők: mikor érünk egyáltalán az „életünk közepéhez”?
A szülőség szent és sérthetetlen. Sokan ezt tekintik életük fő céljának, a lehető legnemesebb dolognak, amit elérhetnek. De ilyen hozzáállás mellett vajon mennyire megy az anyák kimerültségének, társadalmi életből való kiszakadásának elfogadása?
A kérdés régi kedvenc, de népszerűsége ellenére egészen idáig senki nem tanulmányozta komolyan, hogy mit válaszolnak rá az emberek.
70 éves kor fölött az embereket leírja a társadalom: az idősek tapasztalatai nem jelennek meg kellő súllyal a médiában, ritkán szólnak róluk könyvek, filmek vagy szerelmes dalok. Pedig a nyugdíjasok éppúgy félelmekkel, reményekkel és szenvedélyekkel teli lények, mint bárki más. Most egy új kutatásból ismerheted meg, mit gondolnak a világról.
Rengeteg pozitív példa van előttünk, amikor a kemény munka meghozta gyümölcsét, azonban azokról az esetekről, amikor a cél elérése előtt feladta volna az illető, sokkal kevesebbet lehet hallani.
A megbánás érzése akkor a legerősebb, ha már nincs lehetőségünk helyrehozni hibáinkat.
