Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A megbánás érzése akkor a legerősebb, ha már nincs lehetőségünk helyrehozni hibáinkat.
Mi az, amit a leginkább megbánt az életében? Van ilyen dolog egyáltalán? És ha igen, gyakran eszébe jut? Ezekre a kérdésekre nyilván mind más és más válaszokat adunk. Van, aki szerint mindennek úgy kellett történnie, ahogy az történt, hiszen ez hozta létre a jelent, ettől vált ő maga azzá, aki. Van, aki ismeri ugyan a megbánás érzését, de úgy fogja fel, mint a tanulás eszközét, ami hozzásegíti, hogy legközelebb jobban, okosabban, de legalábbis máshogy lépjen. Aztán akad olyan is, akit hosszú időn át kínoz, kísért, amit megbánt: van, aki nehezen szabadul a múlttól.
Bárhogy is, az biztos, hogy a megbánás érzése akkor keletkezik, amikor döntünk. Mindegy, hogy a konkrét döntést vagy a döntés kimenetelét bánjuk, a lényeg, hogy hisszük: az életünk más lett volna, ha más utat választunk, mást mondunk, mást teszünk. A megbánás nem düh, nem csalódottság, szomorúság, bűntudat vagy szégyen, de ezek az érzések mind szorosan kapcsolódhatnak hozzá. De vajon mikor érezzük ezeket a leggyakrabban? Vajon az élet mely területe az, ahol a legtöbb rossz döntést hozzuk meg? A PsyBlog ezekre a kérdésekre egy amerikai kutatásban találta meg a választ.
Mike Morrison, az Illinois Egyetem pszichológusa és kollégája, Neal Roese professzor egy - az amerikai lakosságra reprezentatív - telefonos felmérésben azt találták, a legtöbben (vagyis a megkérdezettek 18,1 százaléka) a párkapcsolatuk, szerelmi életük alakulása felett sajnálkoztak leginkább, ezt követték a családi történetek (15,9%), majd a tanulmányokkal (13,1%) kapcsolatban hozott döntések. Rossz (vagy legalábbis utólag rossznak ítélt) döntéseket persze más területeken is hozunk, ilyen a karrierünk, a pénzügyek, a szülői lét, az egészség, a barátság és a spirituális lét is. A felmérés érdekes eredménye, hogy úgy tűnik, inkább bánjuk azokat a dolgokat, amiket már nem lehet helyrehozni, és tovább kínoz minket az, amit nem tettünk meg, mint az, amit megtettünk, de nem kellett volna. Érdekes eredmény az is, hogy a nők a férfiaknál kétszer gyakrabban bántak meg párkapcsolati döntéseket, míg a pasik esetében a munka területén bukkant fel leggyakrabban a megbánás érzése.
Roese professzor szerint az, hogy valaki hol tart, hogy miket ért el és mi hiányzik neki az életben, jelentősen befolyásolja azt, hogy mennyire bánja a múltat. A kutatásból pedig tisztán látszik, hogy bár fájdalmas dolog megbánni valamit, ez az életünk természetes része, amivel így vagy úgy, de mindenki találkozik. Ha pedig találkozunk az érzéssel, érdemes kezdenünk is vele valamit. Például megpróbálhatjuk helyre hozni azt, amit lehet, vagy legalábbis csökkenteni az okozott károkat. Ha pedig erre nincs lehetőségünk, legalább azt érdemes végiggondolni, hogyan járulhat vagy járulhatott hozzá ez a történés a személyes fejlődésünkhöz. Mert valahogy biztosan.
Ha szeretne többet tudni arról, hogyan hat az online élet a párkapcsolatokra, mennyiben befolyásolja a kapcsolatok alakulását a közösségi média, hogy miért olyan nehéz ma párt találni, jöjjön el következő pszichorendezvényünkre, és hallgassa meg, mit mond erről Tari Annamária. Jegyeket itt vásárolhat.
