Szerelmi döntéseinket bánjuk meg leginkább az életben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A megbánás érzése akkor a legerősebb, ha már nincs lehetőségünk helyrehozni hibáinkat.

Mi az, amit a leginkább megbánt az életében? Van ilyen dolog egyáltalán? És ha igen, gyakran eszébe jut? Ezekre a kérdésekre nyilván mind más és más válaszokat adunk. Van, aki szerint mindennek úgy kellett történnie, ahogy az történt, hiszen ez hozta létre a jelent, ettől vált ő maga azzá, aki. Van, aki ismeri ugyan a megbánás érzését, de úgy fogja fel, mint a tanulás eszközét, ami hozzásegíti, hogy legközelebb jobban, okosabban, de legalábbis máshogy lépjen. Aztán akad olyan is, akit hosszú időn át kínoz, kísért, amit megbánt: van, aki nehezen szabadul a múlttól. 

Bárhogy is, az biztos, hogy a megbánás érzése akkor keletkezik, amikor döntünk. Mindegy, hogy a konkrét döntést vagy a döntés kimenetelét bánjuk, a lényeg, hogy hisszük: az életünk más lett volna, ha más utat választunk, mást mondunk, mást teszünk. A megbánás nem düh, nem csalódottság, szomorúság, bűntudat vagy szégyen, de ezek az érzések mind szorosan kapcsolódhatnak hozzá. De vajon mikor érezzük ezeket a leggyakrabban? Vajon az élet mely területe az, ahol a legtöbb rossz döntést hozzuk meg? A PsyBlog ezekre a kérdésekre egy amerikai kutatásban találta meg a választ.

shutterstock 260898185

Mike Morrison, az Illinois Egyetem pszichológusa és kollégája, Neal Roese professzor egy - az amerikai lakosságra reprezentatív - telefonos felmérésben azt találták,  a legtöbben (vagyis a megkérdezettek 18,1 százaléka) a párkapcsolatuk, szerelmi életük alakulása felett sajnálkoztak leginkább, ezt követték a családi történetek (15,9%), majd a tanulmányokkal (13,1%) kapcsolatban hozott döntések. Rossz (vagy legalábbis utólag rossznak ítélt) döntéseket persze más területeken is hozunk, ilyen a karrierünk, a pénzügyek, a szülői lét, az egészség, a barátság és a spirituális lét is. A felmérés érdekes eredménye, hogy úgy tűnik, inkább bánjuk azokat a dolgokat, amiket már nem lehet helyrehozni, és tovább kínoz minket az, amit nem tettünk meg, mint az, amit megtettünk, de nem kellett volna. Érdekes eredmény az is, hogy a nők a férfiaknál kétszer gyakrabban bántak meg párkapcsolati döntéseket, míg a pasik esetében a munka területén bukkant fel leggyakrabban a megbánás érzése. 

Roese professzor szerint az, hogy valaki hol tart, hogy miket ért el és mi hiányzik neki az életben, jelentősen befolyásolja azt, hogy mennyire bánja a múltat. A kutatásból pedig tisztán látszik, hogy bár fájdalmas dolog megbánni valamit, ez az életünk természetes része, amivel így vagy úgy, de mindenki találkozik. Ha pedig találkozunk az érzéssel, érdemes kezdenünk is vele valamit. Például megpróbálhatjuk helyre hozni azt, amit lehet, vagy legalábbis csökkenteni az okozott károkat. Ha pedig erre nincs lehetőségünk, legalább azt érdemes végiggondolni, hogyan járulhat vagy járulhatott hozzá ez a történés a személyes fejlődésünkhöz. Mert valahogy biztosan. 

Ha szeretne többet tudni arról, hogyan hat az online élet a párkapcsolatokra, mennyiben befolyásolja a kapcsolatok alakulását a közösségi média, hogy miért olyan nehéz ma párt találni, jöjjön el következő pszichorendezvényünkre, és hallgassa meg, mit mond erről Tari Annamária. Jegyeket itt vásárolhat.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?