Felnőttkorban nehezebb barátokat találni, hisz megszűnnek azok a természetes élethelyzetek, amelyekben korábban magától értetődően alakultak ki új kapcsolatok. Az időhiány, a mindennapi stressz és a digitális összehasonlítás pedig tovább nehezíti a helyzetet.
Pszichológusok szerint a 18 és 29 év közötti időszakban a legintenzívebbek az emberek társas kapcsolatai.
Felnőttként sokkal nehezebb barátkozni
Felnőttkorban sokan tapasztalják, hogy a baráti kapcsolatok kialakítása és fenntartása nehezebbé válik. Ez a jelenség nem véletlen, hanem számos pszichológiai és élethelyzeti tényező összetett eredménye. Az élet átmeneti szakaszaiban – mint a munkahelyváltás, költözés, gyermekvállalás vagy párkapcsolati változások – megszűnnek az egykor természetes, közös élethelyzetek, amelyekben korábban könnyen alakultak ki és fejlődtek a barátságok.
Pszichológusok szerint a 18 és 29 év közötti időszakban a legintenzívebbek az emberek társas kapcsolatai. Tanulmányok azt mutatják, hogy az itt kialakított barátságok sokszor az utolsó igazán új kapcsolatok, amelyeket az egyén életében létrehoz. Ezt követően a társas hálózatok lassan, fokozatosan beszűkülnek.
Ellentétben a családi kötelékekkel, a baráti kapcsolatok fenntartása aktív erőfeszítést igényel, ami a mindennapi stressz, időhiány és érzelmi kimerültség miatt sokszor elmarad. A COVID-19 járvány további negatív hatással volt a társas kapcsolatokra. Kutatások kimutatták, hogy jelentősen csökkent a szoros barátságok száma, és a személyes kapcsolattartás gyakorisága.
A közösségi média – bár első ránézésre a kapcsolódás eszköze – sokaknál épp ellenkező hatást vált ki, és fokozhatja az elszigeteltség érzését. Ennek egyik fő oka az, hogy a felhasználók többsége az online térben idealizált, válogatott pillanatokat oszt meg barátságaiból, társasági életéből. A gondosan beállított fotók, vidám közös programok és mosolygós szelfik sokszor azt sugallják, hogy mások társas élete folyamatosan izgalmas és harmonikus.
Ez a „tökéletes baráti élet” illúzió hajlamosít bennünket arra, hogy összehasonlítsuk a saját életünket azzal, amit a képernyőn látunk. Ha pedig a saját mindennapjaink kevésbé tűnnek eseménydúsnak vagy boldognak, könnyen kialakulhat az érzés, hogy lemaradunk valamiről, és a mi életünk kevésbé izgalmas.
Azonban a kutatások szerint a barátságok megőrzése és kialakítása tudatosan fejleszthető. Fontos a kommunikáció nyitottsága, az érzelmi sebezhetőség megosztása, valamint a kezdeményezőkészség a társas események megszervezésében. Emellett érdemes figyelmet fordítani a „gyenge kötelékekre” – azokra a kevésbé mély, ám rendszeres, pozitív interakciókra a szomszédokkal, kollégákkal vagy közösségi szolgáltatókkal, amelyek idővel stabilabb kapcsolatokhoz vezethetnek.
Van az úgy, hogy két ember szerelem helyett barátságból házasodik össze. Ma ez furcsának tűnhet, viszont a történelemben viszonylag újkeletű, hogy érzelmi alapon nyugszik egy házasság. De mi kell a tartós boldogsághoz? Olvasd el alábbi cikkünket is.
