Cápának is elmenne a hal, amelyet a magyar folyóból kifogtak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Két borsodi horgász az utóbbi hetekben két hatalmas harcsát is kifogtak a Tiszából: előbb egy 240 centiméteres, majd pár nappal később egy 210 centis hal akadt a horgukra.

Magyarországon nem élnek különösebben nagy halak a tavakban és a folyókban, hiszen a legnagyobb hazai halak a pontyok, a csukák és a harcsák, édesvizeinkben nem úszkálnak olyan monstrumok, mint a cápák vagy a delfinek. Sokan gondolhatják ezt, ám nincs igazuk, ahogy azt két borsodi horgász nemrég bebizonyította: 2 méteresnél is hosszabb harcsát fogtak ki a Tiszából – számolt be róla az Economx

Egymás után emelték ki az óriási halakat a folyóból

Májer Péter és Balogh Róbert újra és újra hatalmas halmonstrumokat emelnek ki a második legnagyobb magyarországi folyó vizéből. Augusztus 9-én egy 240 centiméter hosszú harcsa akadt a horgukra, majd pár nappal később, augusztus 13-án egy 210 centiméteres halszörnyet fogtak ki.

Az előbbi nem sokkal marad el a rekordot tartó 287 centis példánytól, amelyet idén márciusban fogtak ki a Dunából.

A két jóbarátnak egészen különleges napja volt augusztus elején. Ahogy arról a Pecaverzumnak beszámoltak, hagyományos tiszai kuttyogatásra indultak, ám az eredmény minden képzeletet felülmúlt. Az első fogás volt a legnagyobb: ekkor emelték ki a 240 centiméteres monstrumot. Ezzel azonban még nem volt vége a kalandoknak, hiszen a fényképkészítés, és a harcsa visszaengedése után egy 170, egy 175 és egy 190 centiméteres halat is kifogtak. Vagyis egy délután alatt összesen közel 8 méternyi harcsa akadt a horgukra.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.