A szakértők már tudják: ez lehet az oka, ha boldogtalan vagy

Olvasási idő kb. 2 perc

Sokszor úgy érezzük, mindent megteszünk: dolgozunk, találkozunk másokkal, próbáljuk élvezni az életet – mégis valami hiányzik. Dr. Judith Joseph pszichiáter szerint ez nem lustaság vagy túlérzékenység, hanem egy valós mentális állapot jele lehet.

A boldogság nem mindig egyenlő azzal, hogy minden rendben van körülöttünk. A szakértők egyre gyakrabban találkoznak olyan emberekkel, akik látszólag „működnek” a hétköznapokban, belül mégis üresnek, fásultnak érzik magukat. Ennek oka lehet egy kevésbé ismert, de annál gyakoribb állapot: az anhedónia, vagyis az örömre való képtelenség.

Találjunk vissza önmagunkhoz

Dr. Joseph szerint sok ember azért nem érzi magát boldognak, mert egyszerűen már nem képes örülni a hétköznapi dolgoknak. Az ilyen emberek gyakran túlteljesítenek, folyamatosan aktívak, de ezt nem élvezetből teszik, hanem hogy elkerüljék a belső üresség érzését. A teljesítmény mögött sokszor kimerültség és kiüresedettség húzódik meg.

A boldogtalanság nem feltétlenül jelent depressziót, de könnyen oda vezethet
Fotó: Justin Paget / Getty Images Hungary

Az anhedónia alattomos, mert kívülről szinte észrevehetetlen: az érintett nem tűnik betegnek, csak „nem érzi jól magát”. Elmarad az örömérzet, az érdeklődés, és idővel minden tehernek tűnik, még az is, amit korábban szeretett csinálni. Ez nem depresszió, de könnyen vezethet oda, ha nem foglalkozunk vele. Dr. Joseph kidolgozott egy egyszerű, öt lépésből álló megközelítést, amely segíthet újra megtalálni az örömöt:

  • Érzelmek felismerése – fontos, hogy ne nyomjuk el azt, amit érzünk, még akkor sem, ha kellemetlen.
  • Kibeszélés – a megosztás, a beszélgetés sokszor már önmagában is gyógyító hatású lehet.
  • Értékrend tisztázása – mit tartunk fontosnak az életben, és ebből mennyi jelenik meg a napjainkban?
  • Alapvető szükségletek rendezése – alvás, mozgás, táplálkozás, rutin.
  • Jövőkép újragondolása – olyan célokat kell kitűzni, amelyek nemcsak hasznosak, de örömet is okoznak.

Ha hosszabb ideje nem tudsz örülni semminek, nem vagy egyedül. Lehet, hogy csak lekapcsolt az örömközpontod, de újra fel lehet éleszteni. A boldogság nem luxus, hanem alapvető emberi igény és van rá megoldás, ha úgy érzed, elveszítetted azt.

Ha kíváncsi vagy rá, miért gyötörhet depresszió a nyaralást követően, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.