A nyári szünet nem csak a kikapcsolódásról szól: egyre több fiatal vállal munkát, hogy saját pénzhez jusson. Jól fizethet a diákmunka, de komoly szabályokhoz kötött – cikkünkben megmutatjuk, mire kell figyelni.
Első munkahely, első fizetés, a diákmunka sokak számára az önállósodás első lépcsője. Ugyanakkor fontos, hogy a lelkesedést tudatosság is kísérje: a szabályokat ismerni kell ahhoz, hogy a nyári munkavállalás valóban biztonságos legyen.
A Munka Törvénykönyve szerint (2012. évi I. törvény) 16 éves kortól lehet általánosan munkát vállalni Magyarországon. Különleges esetben, például művészeti, sport-, reklám- vagy kulturális tevékenység esetén már 16 éves kor alatt is lehetséges munkavégzés, de ez csak gyámhatósági engedéllyel.
Szünidő alatt már 15 éves kortól is dolgozhat a fiatal, de kizárólag az iskolai szünet ideje alatt, és csak akkor, ha nappali tagozatos tanuló, valamint, ha a törvényes képviselő – jellemzően a szülő – írásban hozzájárul.
Ebben az esetben nincs szükség gyámhatósági hozzájárulásra.
18 éves kor betöltése után a fiatalok szabadon vállalhatnak munkát, szülői engedélyre már nincs szükség, de ha továbbra is nappali tagozatos diákok, akkor sokszor diákszövetkezeten keresztül alkalmazzák őket.
Mire kell figyelni a szülőnek?
Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy 14 éves kor alatt a gyermek még cselekvőképtelen, azaz helyette a törvényes képviselő, jellemzően a szülő ír alá. 14 és 18 éves kor között pedig korlátozottan cselekvőképes, azaz a munkaszerződés csak akkor érvényes, ha azt a szülő vagy törvényes képviselő írásban jóváhagyja. Ez nem csak formaság: ha nincs ilyen hozzájárulás, a szerződés semmis lehet.
A szülők tehát aktív szereplői a munkavállalási folyamatnak, nemcsak jogi, hanem gyakorlati értelemben is.
Ugyanakkor fontos megérteni: a szülő szerepe itt nem az, hogy ő tárgyalja ki a feltételeket a munkaadóval, hanem hogy segítse a gyereket abban, hogy önállóan, de jogszerűen tudjon dolgozni. A gyerek saját maga jogosult a fizetésére, viszont, ha valamilyen vita merülne fel – például nem fizetik ki a bért –, akkor a szülő képviselheti jogilag.
Milyen szabályok kötik a diákmunkát vállalókat?
A fiatalkorú munkavállalókat – tehát a 18 év alattiakat – különösen védi a törvény. Számukra tilos az éjszakai munka (este 10 és reggel 6 között), nem lehet őket túlórára kötelezni, és nem végezhetnek olyan munkát sem, amely testi vagy pszichés megterheléssel járhat. Így például nem dolgozhatnak veszélyes gépekkel, vegyi anyagokkal, vagy nehéz fizikai munkakörben.
A 16 éven aluli korosztály számára a munkaidő is korlátozott: maximum napi 6 órát, heti 30 órát dolgozhatnak. A 16–18 éveseknél ez már napi 8, heti 40 óra lehet, de még így is biztosítani kell számukra napi legalább 12 óra pihenőidőt, valamint heti két teljes, egymást követő szabadnapot. Négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén
legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell kiadni.
Milyen feltételekkel köthető diákmunka-szerződés?
Minden diákmunkáról – akár csak néhány napról is van szó – írásos szerződést kell kötni. Ebben pontosan szerepelnie kell a munkavállaló és munkáltató adatait, a munkakör megnevezését, a munkavégzés helyét, a munkabért és a munkarendet. A szerződést célszerű alaposan átolvasni, és kérdés esetén jogi vagy könyvelői segítséget kérni.
A munkáltatónak be kell jelentenie a foglalkoztatást a NAV felé, ezt a dolgozónak is érdemes leellenőrizni például ügyfélkapun keresztül. Ha a diák egy iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik, akkor az adminisztráció jelentős részét a szövetkezet intézi, így az első munkatapasztalat gyakran könnyebben és biztonságosabban zajlik.
Mennyi a fizetés? És mi a helyzet az adózással?
2025-ben a diákmunka esetében is legalább a mindenkori minimálbért kell megfizetni. Teljes munkaidő esetén ez jelenleg havi bruttó 290 800 forint. Természetesen részmunkaidő esetén ez arányosan csökken, de fontos, hogy a munkáltató nem fizethet a törvényes minimum alatt.
Kedvező lehetőség a 25 év alattiak számára, hogy személyi jövedelemadó-mentességet élveznek, ami azt jelenti, hogy a bruttó fizetésüket szinte teljes egészében kézhez kapják, amennyiben jövedelmük nem haladja meg az adott havi bruttó átlagkeresetet, ami 2025-ben körülbelül 656 000 forint.
Tehát fontos, hogy a szülői figyelemmel kísérje a szerződéskötés folyamatát, már csak azért is, mert a szerződésen szerepelnie kell az ő aláírásának is, valamint azért, hogy ellenőrizze a munkáltató is betartja-e a jogszabályokat. Ne feledjük: esetleges vita esetén a szülő képviseli a gyermeket.
Arról, hogy melyik diákmunka fizet a legjobban, ebben a cikkünkben írtunk.
