Lerombolták a magyar várat, a régészek mégis megtalálták

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A 18. században a földig rombolták, azonban a régészek mégis rábukkantak a dombóvári Gólyavár alapjaira. A 12 éve tartó feltárás pedig még mindig tartogat újdonságokat a régészek számára.

A Gólyavár egykori területe Dombóvár város előzményének is tekinthető, és fontos szerepet játszott a középkori magyar királyságban. Mutatja ezt az is, hogy a terület egyik első birtokosa Dombai Pál, Hunyadi Mátyás lovászmestere volt.

A Habsburg Birodalom udvari haditanácsa által hozott 1702-es várrombolási rendelet következtében számos, főként addig török kézen lévő magyar várat semmisítettek meg a katonák, ennek esett áldozatául a dombóvári Gólyavár is, melyet az alapokig leromboltak. Egészen a 2010-es évekig csupán néhány falrész árulkodott róla, hogy valaha egy erődítmény állt a területen.

A Gólyavár Dombóvár történelmének is fontos eleme

Az ásatások feltárták az addig rejtőző alapokat

Mint azt a Teol.hu cikkéből megtudhatjuk, a kutatást 12 éve, 2014-ben kezdte meg a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke, a Gólyavár feltárása pedig 2018-ban indult az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete szervezésében, most pedig újra régészek léptek el a területet, hogy az ásatást Berta Adrián vezetésével tovább folytassák.

Újabb részletek feltárása

A kutatások során a lerombolt épület helyén egy szabályos alaprajzú várra bukkantak a régészek, két palotaszárny és egy kaputorony kíséretében, melynek magját a kutatók szerint a 14. század legvégén vagy a 15. század elején építhették, majd az elkövetkezendő évszázadban bővítették. Később, a 15. században főúri rezidenciává emelték.

A mostani, 2025-ös ásatás során az északi épületszárnyra koncentrálnak a régészek, ahol ugyan már sikerült feltárni például egy betemetett pincét, de még a terület számos része rejtett a kutatók elől.

Az ásatás nem csak a régészeké

A kutatók számára különösen fontos, hogy a régészeti munkálatokat és eredményeket is megoszthassák az ott lakókkal (és bárkivel), hiszen a város és az egész ország öröksége és kultúrája szempontjából fontos felfedezésről lehet szó. Éppen ezért a feltárásba igyekszenek minél inkább a helyi diákságot is bevonni, illetve már készülőben van egy a feltárás eredményeit bemutató kiállítás is.

Ha szívesen olvasnál még egy régészeti felfedezésről, ajánljuk ezt a cikkünket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.