Hátborzongató felvétel: így terjedt szét a csernobili radioaktív felhő Európa fölött

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ukrajnai Pripjaty és Csernobil melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben 1986. április 26-án az atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb katasztrófájaként 50 millió Ci radionuklid, 37 000 Bq/m² radioaktív cézium-137 izotóp került a légtérbe, a robbanás pedig 5200 petabecquerel radioaktivitással sújtotta a katasztrófa közvetlen és tágabb környezetét. Ha a fizikában, kémiában nem is mozgunk otthonosan, a számok még ma is ijesztőek.

Az április 26-án bekövetkezett robbanás után 36 óra telt még el, mire megkezdődött a helyi lakosság kitelepítése.

A csernobili katasztrófa felhője messzebb ért el, mint ahogy attól tartottak

Május 4-ig aztán 130 000 embert telepítettek ki Csernobil 30 kilométeres körzetéből, miközben a katasztrófa során a légtérbe kerülő radioaktív hulladék még az Amerikai Egyesül Államok keleti partvidékét is érintette. A kitelepítések később folytatódtak, összesen legalább 200 000 lakos hagyta el a területet, bár sajnálatos módon

Idézőjel ikon

az evakuáláshoz hozzávetőlegesen 800 000 sorkatonát rendeltek a helyszínre, többségükben fiatal embereket.

Idézőjel ikon

Dispersion Area of the radioactive cloud following the Chernobyl disaster pic.twitter.com/xzUTrQ8mTV
— Fascinating (@fasc1nate) May 13, 2025

A radioaktív felhő mozgását még közel 40 év távlatából is félelmetes végignézni, főleg, hogy ma már tudjuk, a reaktor plutónium- és urániumtartalmának akár 90%-a is a légkörbe kerülhetett ezen a tragikus napon, amikor keletről nyugati irányba fújó szél vitte a tragédia hírét és a veszélyes anyagokat.

Az áldozatok pontos számát meghatározni lehetetlen. Mégis egyes akkori, hivatalos források a robbanás miatt közvetlenül bekövetkezett halálesetek számát 31-ben határozták meg, a további, közvetett áldozatokét 4000 főben. Ezzel szemben évtizedekkel későbbi, független vizsgálatok már teljesen más dimenziókról adtak hírt. Még a kijevi székhelyű Nemzeti Sugárgyógyászati Kutatóközpont (NRCRM) becslései szerint is

Idézőjel ikon

csak az akkori Szovjetunió legkevesebb ötmillió polgárát érte káros sugárzás.

Azóta a legkisebb zavar híre is a térségből érthető módon kelt pánikot a világban. Például, egy olyan hír, mint ez volt nemrégiben.

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.