Tudományos kísérlet bizonyítja: lehetséges az időutazás

Olvasási idő kb. 2 perc

Hosszú idők óta foglalkoztatja az emberiséget, hogyan tudna ide-oda utazni az időben, akár úgy, hogy visszamegy a múltba, akár úgy, hogy időt nyer magának. Az idő örök talány marad számunkra. Misztériuma különös jelentőséggel bír napjainkban, amikor milliók küzdenek az idő ellen, vagy talán épp érte, hogy minél lassabban öregedjenek meg.

Számos irodalomi alkotás és film foglalkozott már az időutazással, melynek lehetősége generációk óta elbűvöl bennünket. Most pedig már úgy tűnik, hogy az idő meghekkelése, amit eddig csak a sci-fikben láttunk, már nagyon is létezhet, csak épp nem úgy, ahogy azt mi elképzeljük.

Az űrhajósok is bizonyították az időutazást

A fantasy filmekben mindig valamilyen természetfeletti képességgel bíró tárgyra, például időgépre van szükség ahhoz, hogy a mindig kíváncsi ember a múltba vagy a jövőbe utazhasson. Miután eddig még senki nem találta fel azt a szerkezetet, amivel túlszárnyalhattuk volna a korunkat, az időutazás csupán a fantázia szüleménye maradt. De úgy tűnik, csak mostanáig, mivel a tudósok úgy gondolják, hogy az időutazás elméletileg mégis lehetséges.

A tudományos magyarázat szerint az időutazás nem olyan izgalmas, mint ahogyan azt a filmekben ábrázolják
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

A valóságban az időutazás nem olyan izgalmas, mint a könyvekben vagy a filmekben. A NASA szerint jelenleg mindenki másodpercenként egy másodperces sebességgel utazik az „időben”, ami azt jelenti, hogy ha valaki másodpercenként egy másodpercnél gyorsabban tudna utazni, akkor technikailag az időutazás akár létezhetne is.

A valós időutazás kezdeti érvei Albert Einstein 1905-ös speciális relativitáselméletének megfogalmazására vezethetők vissza. Einstein érvelése szerint az idő múlásának sebessége függ a környezettől és a mi sebességünktől, minél gyorsabban haladunk, annál lassabban éljük meg az időt.

Az elméletet később két tudós, Joseph Hafele és Richard Keating 1971-ben tesztelte, hogy bebizonyítsák: az időtágulás a kettejük óráján eltelt idő különbsége. A kísérlet elvégzéséhez a páros négy ultraprecíz atomórát rakott két különböző irányba repülő repülőgépre. Az órákat ezután összehasonlították egy másik, földi órával, és azt találták, hogy a Föld forgásával szemben haladó repülőgép fedélzetén lévő atomórák mintegy 59 nanoszekundumot veszítettek az időből a földi órákhoz képest.

Eközben a Föld forgásával utazó repülő órái mindkettőnél gyorsabban jártak, körülbelül 273 nanoszekundumot nyertek, vagyis lényegében időutazást tapasztaltak.

Ez az elmélet azokra az űrhajósokra is alkalmazható, akik huzamosabb ideig tartózkodnak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, hiszen Scott Kelly amerikai űrhajós, miután visszatért a Földre, valamivel fiatalabb volt, mint ikertestvére, a Föld körüli pályán való mozgás sebessége miatt.

Vajon mi történne akkor, ha az emberiség és vele a Föld összes élőlénye kihalna, miközben NASA űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson rekednének. Cikkünkből mindezt megtudhatod.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.