Megváltozott a várólista-protokoll a csípő- és térdprotézisműtéteknél. Az április elejétől élő új rendszer azonban orvosok és orvosszakmai szervezetek szerint legalábbis aggályos.
Április 1-jétől új várólista-protokollt vezettek be a csípő- és térdprotézisműtéteknél. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elmondása szerint a változás célja, hogy rövidüljenek a várakozási idők – írja az Economx.
Bizonyos betegeket egyszerűen nem műtenek az új rendszerben
2019-ben ugyanis az összes várólistán 28 ezer fő szerepelt, idén március elején azonban 32 300 beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra 60 napon túl. Támogatandónak tűnhet a célkitűzés, ám a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke szerint komoly aggályokat is felvet. Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista a Népszavának elmondta:
diszkriminatívnak tartja a túlsúlyos, kövér emberek ellátásával kapcsolatos kitételt.
Az új eljárásrend szerint ugyanis a 35-40 feletti testtömeg indexszel (BMI) élő embereket csak akkor lehet megoperálni, ha lefogynak.
Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos azt a kitételt tartja elfogadhatatlannak közösségimédia-bejegyzése szerint, amely kimondja: egyáltalán nem kerülhet fel a várólistára és nem operálható meg az a beteg, aki a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, nem rehabilitálható.
Ilyen lehet például egy súlyos autizmussal élő ember.
Hegedűs Zsolt kiemelte: a protokolltól nem lesz átláthatóbb és gyorsabban rövidülő a kórházi várólista, vagyis az átalakítás a szakember szerint nem éri el célját. Hozzátette: nem lenne meglepődve, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis-beültetését is.
