Milyen egyenjogúság? A magyar nők fele még tamponra is spórol

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nőnap kapcsán gyakran beszélünk üvegplafonról, egyenlőtlen fizetésekről, a női vezetők alacsony arányáról, miközben még csak a szegregátumokig sem kell menni azért, hogy ennél jóval nagyobb hiányosságokra bukkanjunk egyenjogúság terén.

Az Európai Unió nemek közti egyenlőségről szóló legfrissebb adatai alapján Magyarország az utolsó előtti helyen áll a tagállamok közül: a maximális 100 pontból 57,8-at tudott megszerezni, egyedül Románia teljesít rosszabbul az indexen. Az uniós átlagtól 13,2 ponttal maradunk el, 2021-hez képest mindössze fél pontnyit sikerült fejlődnünk összességében. Haladásunk üteme ráadásul lassabb, mint az EU-tagállamokban tapasztalható: a hét vizsgált terület közül különösen a hatalom területén mutat Magyarország komoly elmaradást a 100-ból mindössze 27,1 pontos eredménnyel.

Átlag alatti tehát a nemek közti egyenlőség szintje hazánkban annak ellenére, hogy a magyar nők nagyobb valószínűséggel rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint a magyar férfiak. Ezzel együtt is mindössze 51 százalékos a nők foglalkoztatottsága a férfiak 65 százalékával szemben, jövedelmük kisebb mértékben nőtt a 2021-es szinthez képest, mint a férfiaké, akiknek ugyanakkor jobban csökkent a fizetetlen munkavégzése. A döntéshozatalban való női részvétel ugyan javult, de továbbra is meglehetősen alacsony: összességében nem állunk túl jól a nemek egyenlőségének terén.

Messze még a nők vágyott egyenjogúságának célja
Fotó: Carbonero Stock / Getty Images Hungary

Nyomorban nincs egyenjogúság sem

A fenti adatok nem túl biztatók, de egészen más világba cseppenünk, ha az átlagos helyett a hátrányos, sőt: a leghátrányosabb helyzetben levő magyar nőkkel foglalkozunk. Az Egyenlítő Alapítvány nőnap alkalmából rendezett nőjogi konferenciáján, mely „A te hangod mélyebb” címet kapta, sokkoló tapasztalatokat ismertetett Beke Zsuzsa, a RAJT programot szegregátumokban üzemeltető Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.

A mélyszegénységben élők körében nem ritka az, hogy egy lány már 15 évesen abortuszon essen át, és sokan nem is tudják azt, hogy az aktív szexuális élet és a teherbeesés közt milyen kapcsolat áll fenn.

Ez különösen aggasztó annak tudatában, hogy egy 2019-es tanulmány szerint a 14 éves lányok negyede már nem szűz.  A KSH adatai 2023-ra vonatkozóan egyébként azt mutatják, hogy ezer 15-19 éves magyar lány közül 17 már gyereket is szült.

A nők nagy százaléka nélkülöz

Nemcsak az egészségértéssel van ugyanakkor probléma a leszakadó területeken: a Beke Zsuzsa által említett példából kiderült az is, hogy van olyan lány, aki a bántalmazást egy kapcsolat automatikus velejárójának hiszi. Lehetőségek, egyenlőség híján ebben a realitásban felnőve ezt is fogja továbbadni.

Persze könnyű ráfogni a szegregátumokra, hogy nem az átlagot képviselik, de az átlag sem sokkal megnyugtatóbb. Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője egy saját kutatásuk eredményeit hozta a menstruációs szegénységgel kapcsolatban: az ezer fő megkérdezésével végzett felmérésben 49 százalék átélte már, hogy nem tudja a megfelelő mennyiségű vagy minőségű menstruációs terméket megvásárolni,

Idézőjel ikon

40 százaléknak pedig kellett ilyesmire spórolnia.

Ezek nagyon nagy számok: havi szinten mintegy 4200 forintos kiadást jelentenek a menstruációs termékek, eszerint a pár ezer forintos kiadás is egész egyszerűen túl magas a magyar nők komoly százaléka számára.

A mélyszegénység és az egyenjogúság együtt értelmezhetetlen
Fotó: Kajdi Szabolcs / Getty Images Hungary

Az egyenjogú társadalmak többre viszik

Nagyon sok helyen akad tennivaló – és amint azt Elisabeth Klatzer az Európai Genderérzékeny Költségvetési Hálózat képviseletében elmondta, ha sikerül ezeken javítani, az nemcsak a nőknek, hanem az egész társadalomnak jó.

A genderérzékeny döntéshozatal a társadalom egésze számára nyereséggel jár:

Klatzer szerint amennyiben a nők többet érnek el, az emeli a GDP-t is, de már olyan aprónak tűnő változások is komoly eredményeket érnek el, mint egy évnyi ingyenes gyermekelhelyezési lehetőség. Ehhez azonban szükséges elfogadni, megérteni, hogy a női egyenjogúság nem nőuralom, a nőknek a férfiak fölé helyezése.

„Magyarországon a feminista szitokszó, a feminista férfi kifejezéssel nem tudnak mit kezdeni.

Idézőjel ikon

Az, hogy a patriarchális berendezkedés senkinek sem jó, fájdalmas felismerés.

Meg kell szabadulni a berögződésektől, mert az a komfortzóna a férfiaknak sem kényelmes” – fogalmazott a konferencián Sárosi Péter jogvédő, civiljogi aktivista. A diverz, befogadó társadalom ugyanakkor jobban működik: ahogyan cégvezetők is rámutattak a konferencián, ha képesek vagyunk más szemszögéből is látni bevett dolgainkat, új felismeréseket élhetünk át. A sokszínű – nemcsak nemeket tekintve, hanem sok más tekintetben is egyenjogú – szervezetek és társadalmak ezáltal képesek többre. A sokkoló nőnapi statisztikákon való felülemelkedés reményét ez az üzenet adhatja meg.

A családon belüli erőszak terén is van még mit tenni hazánkban: ezt boncolgatjuk ebben a cikkünkben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?