Milyen egyenjogúság? A magyar nők fele még tamponra is spórol

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nőnap kapcsán gyakran beszélünk üvegplafonról, egyenlőtlen fizetésekről, a női vezetők alacsony arányáról, miközben még csak a szegregátumokig sem kell menni azért, hogy ennél jóval nagyobb hiányosságokra bukkanjunk egyenjogúság terén.

Az Európai Unió nemek közti egyenlőségről szóló legfrissebb adatai alapján Magyarország az utolsó előtti helyen áll a tagállamok közül: a maximális 100 pontból 57,8-at tudott megszerezni, egyedül Románia teljesít rosszabbul az indexen. Az uniós átlagtól 13,2 ponttal maradunk el, 2021-hez képest mindössze fél pontnyit sikerült fejlődnünk összességében. Haladásunk üteme ráadásul lassabb, mint az EU-tagállamokban tapasztalható: a hét vizsgált terület közül különösen a hatalom területén mutat Magyarország komoly elmaradást a 100-ból mindössze 27,1 pontos eredménnyel.

Átlag alatti tehát a nemek közti egyenlőség szintje hazánkban annak ellenére, hogy a magyar nők nagyobb valószínűséggel rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint a magyar férfiak. Ezzel együtt is mindössze 51 százalékos a nők foglalkoztatottsága a férfiak 65 százalékával szemben, jövedelmük kisebb mértékben nőtt a 2021-es szinthez képest, mint a férfiaké, akiknek ugyanakkor jobban csökkent a fizetetlen munkavégzése. A döntéshozatalban való női részvétel ugyan javult, de továbbra is meglehetősen alacsony: összességében nem állunk túl jól a nemek egyenlőségének terén.

Messze még a nők vágyott egyenjogúságának célja
Fotó: Carbonero Stock / Getty Images Hungary

Nyomorban nincs egyenjogúság sem

A fenti adatok nem túl biztatók, de egészen más világba cseppenünk, ha az átlagos helyett a hátrányos, sőt: a leghátrányosabb helyzetben levő magyar nőkkel foglalkozunk. Az Egyenlítő Alapítvány nőnap alkalmából rendezett nőjogi konferenciáján, mely „A te hangod mélyebb” címet kapta, sokkoló tapasztalatokat ismertetett Beke Zsuzsa, a RAJT programot szegregátumokban üzemeltető Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.

A mélyszegénységben élők körében nem ritka az, hogy egy lány már 15 évesen abortuszon essen át, és sokan nem is tudják azt, hogy az aktív szexuális élet és a teherbeesés közt milyen kapcsolat áll fenn.

Ez különösen aggasztó annak tudatában, hogy egy 2019-es tanulmány szerint a 14 éves lányok negyede már nem szűz.  A KSH adatai 2023-ra vonatkozóan egyébként azt mutatják, hogy ezer 15-19 éves magyar lány közül 17 már gyereket is szült.

A nők nagy százaléka nélkülöz

Nemcsak az egészségértéssel van ugyanakkor probléma a leszakadó területeken: a Beke Zsuzsa által említett példából kiderült az is, hogy van olyan lány, aki a bántalmazást egy kapcsolat automatikus velejárójának hiszi. Lehetőségek, egyenlőség híján ebben a realitásban felnőve ezt is fogja továbbadni.

Persze könnyű ráfogni a szegregátumokra, hogy nem az átlagot képviselik, de az átlag sem sokkal megnyugtatóbb. Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője egy saját kutatásuk eredményeit hozta a menstruációs szegénységgel kapcsolatban: az ezer fő megkérdezésével végzett felmérésben 49 százalék átélte már, hogy nem tudja a megfelelő mennyiségű vagy minőségű menstruációs terméket megvásárolni,

Idézőjel ikon

40 százaléknak pedig kellett ilyesmire spórolnia.

Ezek nagyon nagy számok: havi szinten mintegy 4200 forintos kiadást jelentenek a menstruációs termékek, eszerint a pár ezer forintos kiadás is egész egyszerűen túl magas a magyar nők komoly százaléka számára.

A mélyszegénység és az egyenjogúság együtt értelmezhetetlen
Fotó: Kajdi Szabolcs / Getty Images Hungary

Az egyenjogú társadalmak többre viszik

Nagyon sok helyen akad tennivaló – és amint azt Elisabeth Klatzer az Európai Genderérzékeny Költségvetési Hálózat képviseletében elmondta, ha sikerül ezeken javítani, az nemcsak a nőknek, hanem az egész társadalomnak jó.

A genderérzékeny döntéshozatal a társadalom egésze számára nyereséggel jár:

Klatzer szerint amennyiben a nők többet érnek el, az emeli a GDP-t is, de már olyan aprónak tűnő változások is komoly eredményeket érnek el, mint egy évnyi ingyenes gyermekelhelyezési lehetőség. Ehhez azonban szükséges elfogadni, megérteni, hogy a női egyenjogúság nem nőuralom, a nőknek a férfiak fölé helyezése.

„Magyarországon a feminista szitokszó, a feminista férfi kifejezéssel nem tudnak mit kezdeni.

Idézőjel ikon

Az, hogy a patriarchális berendezkedés senkinek sem jó, fájdalmas felismerés.

Meg kell szabadulni a berögződésektől, mert az a komfortzóna a férfiaknak sem kényelmes” – fogalmazott a konferencián Sárosi Péter jogvédő, civiljogi aktivista. A diverz, befogadó társadalom ugyanakkor jobban működik: ahogyan cégvezetők is rámutattak a konferencián, ha képesek vagyunk más szemszögéből is látni bevett dolgainkat, új felismeréseket élhetünk át. A sokszínű – nemcsak nemeket tekintve, hanem sok más tekintetben is egyenjogú – szervezetek és társadalmak ezáltal képesek többre. A sokkoló nőnapi statisztikákon való felülemelkedés reményét ez az üzenet adhatja meg.

A családon belüli erőszak terén is van még mit tenni hazánkban: ezt boncolgatjuk ebben a cikkünkben.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.