Új adónemeket vezettek be Magyarországon: ha ilyen az ingatlanod, téged is érint

Olvasási idő kb. 2 perc

Telekadó, építményadó, kerítésadó, horgászházadó – csak néhány azok közül az ingatlanokat sújtó közterhek közül, amelyeket korábban nem kellett bizonyos településeken fizetni.

Az idei év elejétől 19 településen vezettek be építményadót, 29-en telekadót, magánszemélyek kommunális adóját 26 olyan helységben kell fizetni, ahol eddig nem kellett – írja a Pénzcentrum. A 2025-ös változások között találni települési adót, kerítésadót, stég- és horgászházadót, valamint „településkép védelmi települési adó” névre keresztelt közterhet is.

Összesen 182 helyen változott meg valamilyen módon az év elejétől az építményadó. Bizonyos helységekben már eddig is volt ilyen közteher, ám megemelték az összegét, más településeken új adónemként vezették be. A teljesség igénye nélkül az utóbbi kategóriába tartozik például Ásotthalom, ahol január 1-je óta 300 forintot kell fizetni négyzetméterenként, Herceghalom (2400 Ft/m2), Mátészalka (1000-2100 Ft/m2), Olaszliszka (850 Ft/m2) és Putnok (1100 Ft/m2).

A különféle települési adókról a Magyar Államkincstár honlapján lehet tájékozódni.

Kerítések, átereszek ingatlanadója

Telekadót 29 településen vezettek be 2025 elejétől. Ezek közé tartozik például Dunaszeg, Salgótarján, Szolnok, Tök. Más helységekben eddig is volt, de változott a mértéke: 99 ilyen települést találni, köztük Budapest bizonyos kerületeit (I, III., IV., VI. VIII., X., XI., XII., XVI., XVIII., XIX., XXI., XXII. és XXIII.).

Egyes települések kreatív módokat találnak az ingatlanok megadóztatására: ilyen például a kerítésadó
Fotó: Tuomas A. Lehtinen / Getty Images Hungary

Magánszemélyek kommunális adóját 26 településen kell idén először fizetni. A legtöbb helyen 10 ezer forint körüli éves összegre lehet számítani, ám vannak azért kirívó esetek: Pötrétén például 45 ezer forintos költséget jelent ez 12 hónap alatt, de nem sokkal marad el mögötte Acsalag (35 ezer forint), Csetény (30 ezer forint) és Farkasgyepű (25 ezer forint) sem.

A kommunális adó mértéke összesen 276 településen változott, köztük Budapest II., III., IV., VIII. és XII. kerületében.

A fentieken túl egyes települések kreatívabb közterheket is kitaláltak. Adony és Halogy például települési adót szed be, igaz, bevallási alapon. Balatonfőkajáron kerítésadót vezettek be, amelyet a kerítés folyóméterben megállapított hossza alapján kell fizetni. Kóróson fizetni kell a „vizek műtárgyai, átereszek és kutak” után, a Szűcsin lakóktól pedig stégenként és horgászházanként 8 ezer forintot kér az önkormányzat. Visegrádon „településkép védelmi települési adóval” sújtják az elhanyagolt, rendezetlen, gondozatlan vagy félkész építményeket.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.