Ez az 5 jel lebuktatja azt, aki hazudik neked

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha akarjuk, ha nem, hazugságokkal nap mint nap találkozhatunk, mi több, olyan emberekkel is, aki épp pont velünk szemben alkalmazzák a tisztességtelen kommunikáció e fajtáját. Szerencsénkre azonban vannak jelek, amelyekből kiszűrhetjük, ha valaki épp nem mond igazat nekünk.

Noha még a szakirodalom szerint is az alkalmankénti hazugság a társadalmi interakciók normális részének tekinthető, igencsak rosszul tud esni, amikor valakit azon kapunk, hogy nem mond igazat. Ugyan tuti módszer nincs arra, hogy teljes bizonyossággal megállapítsuk valakiről, hogy hazudik nekünk, ám bizonyos tünetek utalhatnak arra, hogy nem kerek egy történet. 

Amikor a test árul el

A testbeszédről már régóta úgy tartják, hogy nemcsak a manipulátorok első számú lebuktatója, hanem a hazugságé is. Ha azt látjuk, hogy valaki a velünk való beszélgetéskor izeg-mozog, a haját babrálja vagy meg-megérinti az arcát, akkor nyugodtan gyanakodhatunk arra, hogy nem az igazság útján jár. Sőt, az is árulkodó jel lehet, ha keresztbe teszi a karját, beszéd közben el-elfordul, vagy nem néz a szemünkbe.

Idézőjel ikon

Ezek a mind-mind kellemetlen érzéseket közvetítő jelzések akár a hazugságból is fakadhatnak, de azért nem árt óvatosnak lenni a gyanakvással, hiszen nem minden ehhez hasonló jel utal erre.

Az a 70-es évekből származó elmélet, mely szerint ha valaki jobbra és felfelé néz, hazudik, tudományosan nem állja meg a helyét. Egy, a Current Directions in Psychological Science című folyóiratban megjelent kutatás szerint például a szemmozgás egyszerűen jelentheti azt is, hogy valaki gondolkodik, vagy épp feldolgozza a hallottakat.

A keresztbe font karok hazugságról is árulkodhatnak
Fotó: FG Trade Latin / Getty Images Hungary

Átlátszó beszéd

A testbeszédnél még árulkodóbb lehet maga a beszéd. Egy tanulmány során a kutatók azt állapították meg, hogy a nyíltan hazudó emberek nagyobb valószínűséggel használnak konkrét beszédmintákat. De hogy mit is jelent ez?

Például azt, hogy többet beszélnek, harmadik személyű névmásokat alkalmaznak, szeretnek számokkal dobálózni, és előszeretettel használnak trágár szavakat is.

Az igazság elhallgatásával hazudó emberek ezzel szemben nagyobb valószínűséggel használnak kevesebb szót.

Kitérés a kérdések elől

Babita Spinelli pszichoterapeuta szerint egy hazudozóval könnyen előfordulhat, hogy kitér a kérdéseink elől, vagy épp ellenkezőleg: magabiztosan próbálja elhitetni velünk a maga igazságát.

Egy másik terapeuta, Shane Birkel úgy véli, nagyon beszédes az is, ha valaki nagyon homályosan és általánosságban válaszol.

Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a feltett kérdéseink nem lennének elég egyértelműek, a dolgot sokkal inkább érdemes a füllentő szemszögéből vizsgálni: minél kevesebb részletet oszt meg velünk, annál kevésbé tudjuk ellenőrizni a tényeket.

Túl szép, hogy igaz legyen

Vannak tehát azok a hazudozók, akik homályosan fogalmaznak, és bizony vannak olyanok is, akik túlságosan szépen fogalmaznak.

Idézőjel ikon

Erre a korábban említett kutatásban derült fény, amelyben a kutatók megjegyezték, hogy azok az emberek, akik a szemünkbe hazudnak, valóban használhatnak túlzó, érzelmekre ható szavakat.

Az azonban nem egyértelmű, hogy ezzel a történetüket erősítik-e, vagy egyszerűen csak idegességből fogalmaznak így.

Vannak olyanok, akik túlságosan szépen fogalmaznak, ha nem mondanak igazat
Fotó: Lucy Lambriex / Getty Images Hungary

Billegő történet

A hazugság leleplezésénél talán akkor a legegyszerűbb dolgunk, ha észrevesszük a mesélő történetének visszásságait. Ezeket akkor lehet a legkönnyebben kiszúrni, ha az illető a túlságosan szépítgető utat választja, és sok fölösleges részletet ad a sztorijához. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.