Ha szerinted is legyen munkaszüneti nap december 24., van egy jó hírünk

Olvasási idő kb. 2 perc

Nem akadt fönn a Nemzeti Választási Bizottságon az a kezdeményezés, amely népszavazáson döntené el: kelljen-e dolgozni december 24-én. A testület szerdai ülésén hitelesítette ugyanis az erről szóló kérdést.

A jelenlegi jogszabályok szerint december 24-én kell dolgozni, szenteste napja nem tartozik a munkaszüneti napok közé. Ezek: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. A nem dolgozós dátumok listája azonban elképzelhető, hogy nemsokára bővülni fog – derül ki az Index írásából.

Jelenleg két kezdeményezés is folyamatban van, mindkettő arra irányul, hogy december 24. legyen Magyarországon a 12. munkaszüneti nap. Az egyik egy népszavazási kérdés, amelyet szerdán bírált el a Nemzeti Választási Bizottság. A beadványban megfogalmazott kérdés így szólt:

„Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?

Két kezdeményezés is el akarja érni: legyen munkaszüneti nap december 24.
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

A parlament elé kerülhet a decemberi munkaszünet

A kezdeményezést a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete indította. Ezzel együtt egyébként a bizottság egy másik kérdést is elbírált – és elutasított –, amely az olimpiai játékok megrendezéséről szólt. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a település olimpiai játékok megrendezésének jogára vonatkozó pályázata benyújtásához az ott lakó választópolgárok helyi népszavazással kinyilvánított többségi támogatását tegye szükségessé?” – hangzott a kérdés.

Nem sokkal ezelőtt a Dívány is beszámolt arról, hogy egy törvénymódosítás is a parlament elé kerülhet, amelynek hasonló a célja. A javaslatot a többi között azzal indokolta a benyújtó Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő, hogy a hazai 11 munkaszüneti nap egyel kevesebb az Európai Unió tagországainak átlagánál. A környező országok közül például Romániában és Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában 13, Ukrajnában pedig 12 napon nem kell dolgozni. Sok bolthálózat egyébként a törvényi szabályozástól függetlenül nem nyitja ki az üzleteit december 24-én, hogy dolgozóik otthon lehessenek szenteste napján.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.