Ezért nem tüntetik fel a fizetéseket az álláshirdetésekben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az álláshirdetések jelentős része úgy jelenik meg, hogy nem szerepelnek benne a fizetések. Szakértővel beszélgettünk ennek a jelenségnek az okairól, és arról, hogy miért lenne mégis hasznos a feltüntetésük.

A fizetés az egyik legfontosabb pontja annak, hogy egy munkakeresőt érdekel-e egy állás vagy sem. Azonban ma Magyarországon nagyon kevés álláshirdetésnél áll ott feketén-fehéren, hogy milyen összegre számíthat a jelentkező, ha megkapja a munkát. 

Fizetések hiánya az álláshirdetésekben

Amikor valaki úgy dönt, hogy új állást keres, vagy munkanélküli, és nincs más választása, akkor nincs könnyű dolga, ha szeretne eligazodni a munkaerőpiacon. Azt sem tudja felmérni, hogy egy-egy pozíció esetén milyen bérrel számolhat. Rengeteg álláshirdetést találni a neten, de viszonylag kevés olyan akad, ahol a fizetéseket nem titkolják. Paulina Król, aki a Head of People and Operations a No Fluff Jobsnál, a Díványnak elmondta: céljuk, hogy minél átláthatóbbak legyenek a bérek, ezért fontosnak tartják, hogy szerepeljenek az összegek a hirdetésekben.

Gyakorta nem tüntetik fel az álláshirdetésekben a fizetést
Fotó: Kseniya Ovchinnikova / Getty Images Hungary

A szakember három fő okot nevez meg arra nézve, hogy miért rejtegetik a cégek a béreket. Az első, hogy ez a vállalat általános politikája. A második szerint attól tartanak, hogy elveszítik a rugalmas tárgyalási lehetőségeket, vagy versenyhátrányba kerülnek más cégekkel szemben. A harmadik gyakori indok pedig, hogy a bérfeszültségtől félnek. Ez azt jelenti, hogy a meglévő alkalmazottak elégedetlenkedhetnek, ha kiderül, hogy a hasonló pozícióban lévő új alkalmazottak magasabb bért kapnak, ezeknél a vállalatoknál általában a fizetések rendezetlenek.

A pontos összegek helyett gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel, mint a „versenyképes fizetés”, a szakértő szerint ez azonban félrevezető lehet, ugyanis jelöltenként változhatnak a tapasztalatok, így az elvárások is. Továbbá időpocsékoláshoz vezethet mind a jelentkezők, mind a szűrést végző dolgozók számára. 

Idézőjel ikon

A vállalatok feltételezhetik, hogy a jelöltek csökkenteni fogják a fizetési elvárásaikat, vagy kompromisszumot kötnek a képzettségükben, hogy megfeleljenek annak, amit a munkáltató »a legmegfelelőbbnek« tart. Ez olyan toborzási folyamatot eredményezhet, amely egyik fél számára sem vezet kielégítő eredményre

– magyarázza a szakértő. 

„Fizetési igény megjelölésével.” Ismerős a korábbi mondat? Szintén gyakran olvasható az álláshirdetésekben, Paulina Król szerint a munkáltatók így felmérik a jelöltek önértékelését és a piaci elvárásaikat. Sajnos nem kizárható, hogy azt remélik, hogy az eredetileg tervezettnél kevesebb fizetést tudnak felajánlani, ha a jelölt alacsonyabb fizetési igényt jelöl meg, a rugalmasságára és tapasztalatára támaszkodva megpróbálhatják optimalizálni a bérajánlatot.

Előnyös lenne a bérek feltüntetése 

A szakértő szerint rengeteg előnye van a bérek feltüntetésének. Javítja az átláthatóságot, ami segít a bizalomépítésben, illetve a saját tapasztalataik alapján növeli az álláshirdetések hatékonyságát is, mivel azok, akik nem elégedettek a felkínált fizetéssel, nem fognak jelentkezni. Ez ugyan csökkenti a pályázatok számát, de növeli a jelöltek minőségét. 

Idézőjel ikon

Másfelől a fizetés átláthatósága a világos elveken, a nyílt kommunikáción és az őszinte munkáltató-munkavállalói kapcsolatokon alapuló vállalati kultúra szimbóluma. Ezért ez egyben egy módja annak is, hogy egy cég kitűnjön az eltérő normákkal rendelkező szervezetek közül.

A fizetések közzététele csökkentheti a nemek közötti bérszakadékot is. Ha az álláshirdetések átláthatóbbak, akkor minden pályázó tisztában lesz a megpályázott pozíció bérsávjával, így nehezebbé válik a diszkrimináció. A szakember elárulja, hogy az ilyen esetek kivédésére a legjobb lehetőség, ha bértáblát vezetnek be egy cégen belül. 

Idézőjel ikon

Ha a vállalatok a nyílt kommunikációra és a tiszteletre helyezik a hangsúlyt, és elkezdik közzétenni a bértartományokat az álláshirdetésben, vagy nyíltan beszélnek róluk a felvételi folyamat során, csökken a fizetés igazságtalanságának kockázata

– osztja meg a szakértő. 

Sok előnye lenne a fizetések feltüntetésének
Fotó: MementoJpeg / Getty Images Hungary

Az Európai Unió már dolgozik azon, hogy az egyenlőtlen béreket felszámolja, 2026. június 7-től kezdődően azonos vagy azonos értékű munkáért legfeljebb 5 százalékos lehet a bérkülönbség. A szakértő hozzáteszi, hogy ezért ajánlatos a vállalatoknak már most elkezdeni a bérek összehangolását. A cél az, hogy a munkavállalók teljes bérének meghatározásakor kizárólag nemek szempontjából semleges kritériumokat alkalmazzanak, például a termelékenységet, a tapasztalatot vagy a felelősségi köröket.

Paulina Król szerint a munkabérek átláthatósága hosszú távon javítja a vállalat megítélését és a dolgozók elégedettségét. Bár hozzáteszi, hogy mindez azt eredményezi, hogy a kevesebbet keresők bérét meg kell növelni, ami a jelenlegi kihívásokkal teli piaci körülmények között egyes vállalkozók számára problémás lehet. 

Olyan szakma érdekelne, amire a következő években biztosan lesz kereslet? Összeszedtünk néhányat az alábbi cikkünkben.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.