Egy év alatt lerohanta az országot az új, bűzös kártevő – mindenhol ott van

Olvasási idő kb. 2 perc

Az utóbbi években már ismert invazív poloskák mellet az elmúlt 12 hónapban egy új faj is megjelent: a kétfoltos címerespoloska – a kártevőnek ennyi idő elég volt ahhoz, hogy az egész országban elterjedjen.

Évről évre nagyobb problémát jelentenek az invazív poloskák Magyarországon. Az eddig ismert fajok mellett az utóbbi hónapokban egy új betolakodó is megjelent – derül ki az Agrárszektor beszámolójából. A kétfoltos címerespoloska tulajdonképpen lerohanta az egész országot, ma már kiskertekben és otthonokban éppúgy jelen van, mint mezőgazdasági területeken és gyümölcsösökben.

A kártevő történetének furcsasága, hogy 1930 és 1980 között többször is megpróbálták betelepíteni Európa több országába – sikertelenül. Akkor a burgonyabogár ellen akarták használni, ám kiderült: tavasszal korábban ébred, mint a krumplinövény kártevője, így a két faj lényegében elkerülte egymást. Noha a betelepítés sikertelennek tűnt, nemrég arra derült fény, hogy a Balkán-félszigeten, Törökországban, Oroszország és Ukrajna déli részén fennmaradtak szórványpopulációk, amelyek most – az emberi tevékenység révén és a klímaváltozás hatására – elkezdtek intenzíven terjedni. Ezt különösen aggasztóvá teszi, hogy azóta

a címerespoloska táplálékforrást váltott: a burgonyabogár mellett ma már más levélbogarakat is megeszik, így például a parlagfű-olajosbogarat és a bagolylepke-fajok hernyóit is.

Már nemcsak burgonyabogárral, hanem értékes fajokkal is táplálkozik az új kártevő
Fotó: wikimedia commons / Quinten Wiegersma

„Hazánkban 2023. októberében jelentették a kétfoltos címerespoloska első előfordulásait, a megfigyelésére indított közösségi adatgyűjtés azonban azt mutatja, hogy 2024. júniusára az ország egész területét meghódította” – mondta Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa.

Szinte évről évre jelennek meg új kártevők

Nem a kétfoltos címerespoloska az egyetlen invazív poloskafaj, amely gondot okoz Magyarországon. A zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska 2000-es, illetve 2013-as megjelenése óta ugyancsak elborította az egész országot. Ezek a fajok a természetes ellenségek hiánya és a kedvező hazai klíma mellett azért is tudnak ilyen elképesztő tempóban terjedni, mert

Idézőjel ikon

egyáltalán nem válogatósak: több mint 300 féle növényt fogyasztanak.

A legnagyobb problémát a kiskertekben okozzák: tönkreteszik a paradicsom-, a paprika-, az őszibarack-, a körte- és az almatermést is. Noha roppant nehéz ellenük védekezni, bizonyos módszerek azért segíthetnek a távoltartásukban.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.