Ezért érzed azt, hogy 2020 óta gyorsabban telik az idő

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Te is úgy érzed, hogy 2020 óta gyorsabban telik az idő? Mintha a Covid-járvány kitörése óta az évek egy szempillantás alatt múltak volna el, mintha az egész járványhelyzet meg sem történt volna? Mindez nem véletlen. A különös érzést többféle elmélettel is magyarázzák.

A koronavírus-járvány ideje óta sokaknak lehet olyan érzése, mintha az évek azóta rövidebbek lennének. De az időérzékelésünk másként is megcsal bennünket. Olyan, mintha a Covid nem négy éve, hanem már sokkal régebben forgatta volna fel az életünket.

A világjárvány teljesen felborította az időérzékünket

Több különféle magyarázat is létezik arra, miért érezzük úgy, hogy az idő bizonyos esetekben gyorsabban múlik. Az egyik elmélet szerint ennek az lehet az oka, hogy a 2020-as események miatt elszakadtunk a való világtól, és még inkább elmerültünk a digitális térben. Emiatt az elmúlt négy év olyan érzést kelthet bennünk, mintha nem is lett volna valóságos, mintha meg sem történt volna. 

A karantén idején teljesen elszakadtunk a valóságtól, ezért az idő gyorsabban telik
Fotó: DutcherAerials / Getty Images Hungary

Egy másik elképzelés szerint az úgynevezett „lezárt életkor” teória okozza az időbeli csalódást. Eszerint sokan úgy érezhetik, hogy más az életkoruk, mint ami a valós éveik száma. A feltételezések szerint annak, hogy ha a biológiai korunkat nem érezzük azonosnak a tényleges életkorunkkal, az lehet az oka, hogy a lezárások alatt eltöltött évek tulajdonképpen kiestek az életünkből, a múltunkból. Például egy most 30 éves fiatal, aki a járvány kitörésekor 25-26 éves volt, úgy érezheti, hogy elveszett a húszas éveinek a második fele.

Ezért érezzük úgy, hogy csak úgy repül az idő

Vannak, akik úgy vélik, hogy az időérzékelésünk azért változott meg az elmúlt évtizedekben, mert sokkal elfoglaltabbak vagyunk, mint az elődeink. Sokkal többet dolgozunk, és sokkal több teendőt feladatnak, olykor kötelezően elvégzendő feladatnak tekintünk, ebből kifolyólag kevésbé éljük meg a mindennapokat. De a modern technológia, például az okostelefonok, az internet és a felesleges információk sincsenek segítségünkre abban, hogy egy kicsit mi magunk és az idő is lelassuljon. 

Emiatt kevésbé tudunk csak a jelenre figyelni, a jelenben élni, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

A fentieken túl van egy új elmélet is azzal kapcsolatban, miért érzékeljük mostanában úgy, mintha a korábbiaknál jóval gyorsabban telnének az évek. A Covid agyunkra gyakorolt hatása kapcsán született meg az úgynevezett „időérzékelési elmélet”, melynek lényege, hogy életünk során az agyunk időérzékelése megváltozik, amiben több különböző dolog is szerepet játszik. 

Minél idősebbek leszünk, annál inkább úgy érezzük, hogy az idő felgyorsul
Fotó: Silke Woweries / Getty Images Hungary

Az elmélet lényege, hogy minél idősebbek leszünk, annál inkább úgy érezzük, hogy az idő felgyorsul, mivel megváltozik a róla alkotott képünk.

A jelenséget Thomas Mulligan a TikTokon közzétett videójában az alábbiak szerint magyarázza meg. Az első születésnapunkon az elmúlt egy év az életünk 100 százalékát kiteszi. A második születésnapunkon már az eltelt újabb egy év az életünk 50 százalékát teszi ki. Mire 20 évesek leszünk, addigra egy év az életünkből öt százalékot jelent. Ez pedig azt jelenti, hogy például a 20 és 25 éves korunk közötti szakasz az addig megélt évek egyötödét, míg a 25 és 30 közötti időszak már csak egyhatodát jelenti. 

@mulligan.tv

Time perception theory

♬ original sound - Thomas Mulligan

Mindezt annak ellenére így érezzük, hogy sem a napok, sem az évek száma nem változik, egyévnyi idő mindig ugyanaddig tart.

Ez az oka annak, hogy lényegében minél idősebbek leszünk, annál inkább úgy érezzük, hogy az idő felgyorsul, holott a kronológiai körülmények nem módosulnak, csak a felfogásunk változik.

Így lassíthatjuk le az érzékelt időt

Thomas Mulligan azt is hozzáteszi: van lehetőségünk arra, hogy lelassítsuk az egyre gyorsabbnak érzékelt időt. Ennek titka pedig nem más, mint hogy igyekezzünk minél érdekesebbé, emlékezetesebbé tenni az életünket azáltal, hogy valami igazán egyedi és érdekes dolgot teszünk. Ugyanis ezeknek a maradandó élményt nyújtó cselekedeteknek köszönhetően az érzékelésünk szerint csökken a múló idő sebessége, míg a köztes időben, amikor rutinfeladatokat látunk el, sokkal inkább úgy érezzük, mintha egy szempillantás alatt eltelnének az évek.

Az új kutatás az egyik vitamin kettősségére hívja fel a figyelmet az öregedéssel kapcsolatban. Ismerd meg, melyik vitamin segíthet lelassítani az öregedést.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.