Emberkísérlet: egy hétre félretettem a telefont

Olvasási idő kb. 4 perc

Észre sem veszi az ember, hogy milyen hamar a telefonja függőjévé válik. Hogy milyen egy hét nélküle? Tettünk egy kísérletet: szerzőnk kipróbálta.

Egyik nap a semmiből futott át a fejemen a gondolat, hogy milyen sokszor van a kezemben a telefonom. Ébredés után ez az első, amit megnézek, elviszem oda, ahová a király is gyalog jár, sokszor a reggeli tea közben is nézem a képernyőt. Nem egyszer van, hogy napközben azon kapom magam, hogy ránézek, vagy öt perc pihenés gyanánt pörgetem a Facebookot, és valójában fogalmam sincs arról, hogy mit látok. Kíváncsi lettem arra, hogy

mi lenne velem a telefonom nélkül egy teljes hétig.

Egy kis statisztika

2024-es adatok szerint egy átlagember naponta 4 óra 37 percet tölt a telefonjával. Ez hetente több mint egy nap, havonta pedig hat nap. Egy év alatt hetven napnyi időt lógunk a telefonunkon, azaz több mint két hónapot. Legfőképpen hétköznap vagyunk hajlamosak a telefonunkat nézni, hiszen telefonellenőrzéseink nagyjából 52 százaléka munkaidőben zajlik.

Naponta ötvennyolc alkalommal nézünk rá a készülékünkre, és olyannyira szokássá válhat a telefon felemelése, hogy az adatok szerint a képernyővel töltött idő az esetek felében kevesebb mint három perc.

Egy nap ötvennyolcszor nézünk rá a telefonunkra
Fotó: Inti St Clair / Getty Images Hungary

Jó hír azonban, hogy Magyarországon a napi átlag telefonhasználati idő 3 óra 14 perc, ami kevesebb, mint az átlagos, országonként számolt idő.

Engedmények

Mivel ma már szinte mindenhez telefont használok, nem voltam önmagam ellensége olyan tekintetben, hogy más eszközzel kelljen pótolnom a készüléket, és mivel a képernyőidő csökkentése volt a cél, úgy éreztem, hogy belefér némi engedmény. Ilyen például az ébresztőóra, ami miatt nem akartam elővenni a felhúzósat. Az ébresztő tehát maradt, éppúgy, ahogy a zene-és podcasthallgatás, ami a mosás, főzés vagy takarítás közben ép eszem megtartása miatt nélkülözhetetlen. Ugyanez a helyzet a futással is: nem akartam a saját kétségbeesett lihegésemet hallgatni, az mp3-lejátszóval pedig nem volt kedvem bíbelődni, így maradt a telefon. A Messenger és az e-mail használata a munka miatt nem nélkülözhető, de megfogadtam, hogy csak számítógépről intézem ezeket az ügyeket, és csakis munkaidőn belül teszem.

A telefonkísérlet hete

A fent említett engedményekkel vágtam hát neki a hétnek, és nem tagadom, előtte való este voltak félelmeim. Mi lesz velem, míg a kádban fekszem, hajszárítás közben vagy lefekvéskor? Nem is beszélve a napközbeni pihenésről, amikor ész nélkül pörgetem a Facebookot. A válasz nem váratott sokat magára.

Első nap

Szomorúan konstatáltam, hogy a szokásos reggeli görgetésem elmarad, így átgondoltam a napot. Mivel ezzel hamar megvoltam, és nem akartam a plafont bámulni, felkeltem, és a reggeli italom mellett nekiláttam a munkának. A délelőtti mosogatás során jóleső érzéssel töltött el, hogy betehetek egy podcastot, de tudtam jól, hogy az öröm múlandó. A délutáni Facebook-görgetős pihenőmkor volt némi hiányérzetem, és bár a pihenés ezen formáját mellőznöm kellett, akartam egy kikapcsolós tíz percet magamnak, így folytattam a félbehagyott könyvemet. Az estétől tartottam, merthogy a Youtube-videók nézése is szerves része a nap utolsó óráinak, de a könyvem folytatásával zártam a napot.

Második nap

Rutinosabban vágtam bele, így nem gondoltam át a teendőimet, hanem az ébresztő lenyomása után szinte egyből felkeltem. Olvastam reggel, olvastam szünetben és olvastam este. Mint kiderült, ha nem telefonozom folyton, sokkal több időm van az olvasásra.

A kísérlet első napjaiban előfordult a telefon utáni sóvárgás
Fotó: MementoJpeg / Getty Images Hungary

Harmadik nap

Ezen a napon úgy határoztam, hogy használom a telefont, de nem a képernyőjét nyüstölöm, hanem felhívom a nagymamámat. Általában hétvégén szoktam beszélni vele, de nem volt hangulatom olvasni, valamivel mégis el kellett töltenem a pihenésre szánt időt, és úgy gondoltam, tán örömet okozok vele neki. Így történt.

Negyedik nap

Valahol kiegyenlítettnek éreztem a mérleget: el is voltam telefon nélkül, és vártam is az emberkísérlet végét. Jó hír volt viszont, hogy ténylegesen feltaláltam magam, és kezdett megszűnni az inger is, hogy megnézzem, küldött-e valaki üzenetet.

Ötödik nap

Újabb könyvet kezdtem el, és egy barátomat is felhívtam. Meg volt lepve: ,,hogyhogy nem Messengeren írsz?”

Hatodik nap

Mint a régi szép időkben, nem a telefonomba, hanem papírra írtam fel a szombati bevásárlólistát. Tiszta őskor, viszont egyszerűbb volt bevásárlásnál rápillantani a cetlimre, mint folyton elővenni emiatt a telefont.

Hetedik nap

Vegyes érzéseim voltak a hetedik napon. Hiányzott a telefon, de valahol sajnáltam, hogy vége az egy hétnyi böjtnek.

A telefon nyomkodása helyett több idő jutott az olvasásra
Fotó: Andranik Hakobyan / Getty Images Hungary

Összegzés

Érezhetően sokkal több időm volt telefon nélkül, amit leginkább olvasásra és kapcsolattartásra fordítottam. A kezdeti elvonási tüneteket idővel felváltotta az, hogy jobban be tudtam osztani az időmet, merthogy nem azzal voltam elfoglalva, hogy perceket csaljak el innen-onnan, miáltal általában időhiányban szenvedek. Bár már nem fegyelmezem magam, hogy egyáltalán ne használjam a telefonomat, arra mindenképpen törekedni fogok, hogy csökkentsem a képernyőidőt, mert mint a kísérlet bebizonyította: ténylegesen értelmesebb dolgokkal töltöm az időmet, ha kiiktatom a telefont, és semmiről nem maradok le.

Ha te is letennéd egy hétre a telefont, és olvasnivalót keresel, itt válogathatsz könyvajánlóink közül.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Karsa Tímea
Karsa Tímea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.