Nettó 220 ezer forintot keresnek a kormányhivatalok dolgozói, és úgy érzik, nem bánnak velük kesztyűs kézzel. Ráadásul a közösségi médiában sem tehetnek közzé bármit, a munkáltatójuk azt is ellenőrzi.
Az államigazgatásban dolgozók fizetése messze elmarad a kormányzati vezetőkétől, akik az elmúlt években jelentős fizetésemelésben részesültek. A kormányhivatalokban gyakran két-három diplomával rendelkező szakembereknek kell a garantált bérminimum szintjén, havi bruttó 320 ezer forint körüli illetményekkel megelégedniük, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni – írja egy szakszervezeti vezetőre hivatkozva a 24.hu.
A kormányhivatalokban sem fenékig tejfel az élet
Az elmúlt öt év során a kormányzati vezetők fizetése folyamatosan emelkedett, míg a kormány- és köztisztviselők illetményét csupán egyszer, a 2022-es parlamenti választások előtt növelték 10 százalékkal. Az államtitkárok, miniszterek és a miniszterelnök fizetése 2018 óta évről évre látványosan nőtt. Július 1-jével az államtitkárok fizetése 14 százalékkal havi bruttó 2,65 millió forintra, a legtöbb miniszteré pedig ugyanilyen arányban, 3,53 millióra emelkedett.
2018 és 2020 között a kormánytagok és államtitkárok bértömege megduplázódott.
Hiába a több diploma, keveset keresnek
A kormányhivatalokban dolgozók közül sokan a garantált bérminimumot, havi bruttó 326 ezer forintot kapják, ami nettóban körülbelül 210-220 ezer forintot jelent. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint a köztisztviselők és kormánytisztviselők reálkereset-csökkenést szenvedtek el, és a túlnyomó többségüknek a garantált bérminimum szintjén kell megélnie.
A rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-három diplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak
– fogalmazott Boros Péterné.
A területi közigazgatásban körülbelül 29 ezer, míg az önkormányzati közigazgatásban további közel 27 ezer munkavállaló dolgozik, akik közül sokan szégyenkeznek alacsony fizetésük miatt.
Jelentős a munkaerőhiány is
A szektorban jelentős a munkaerőhiány, ami a keresettebb munkakörben dolgozók (informatikusok és gazdasági szakemberek) magasabb fizetése és a hosszú ideje a hivataloknál dolgozók alacsonyabb bére közötti különbségek miatt is fokozódik. Az MKKSZ folyamatosan jelezte a problémákat Szalay-Bobrovniczky Vincének, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is, és 25 százalékos mértékű bérfejlesztést javasoltak, de a kormányzat részéről eddig nem érkezett reakció.
A szakszervezet szerint a vezető tisztviselők büntetik azokat kormányhivatalok dolgozókat, akik a problémákat szóvá merik tenni, ráadásul a közösségi médiában sem tehetnek közzé bármit, a munkáltató azt is ellenőrzi. Boros Péterné szerint a dologi kiadásokat nézve is folyamatos nadrágszíjhúzás figyelhető meg az államigazgatásban. Bár a kormányhivatalokat uniós támogatásból felújították, a kirendeltségeken dolgozók rendszeresen szembesülnek azzal, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréje is problémát okoz.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) viszont a 24.hu cikkére reagálva azt írta, hogy a 34 ezer kormányhivatali dolgozó 98,7 százaléka magasabb illetményben részesül, mint a garantált bérminimum.
A cikkben szereplő állításokkal ellentétben a valóság az, hogy a kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben: 2020 márciusában átlagosan – a cafeteria bevezetésével együtt – 18 százalékos, 2022-ben átlag 10 százalékos, míg tavaly júliustól átlagosan 15 százalékos emelés történt
– állítja a KTM, amely szerint 2020 óta összesen átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelés valósult meg a kormányhivataloknál, és az ott dolgozók bruttó átlagbére jelenleg 510 585 forint.
