Szenvednek a szúnyogoktól a magyarok, a gyérítés sem ér semmit

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokan elégedetlenkednek amiatt, hogy a vérszívók élhetetlenné teszik a kertes házakat is: a szúnyoggyérítésért kampányolók mellett vannak olyanok is, akik azt panaszolják, ott sincs változás, ahol ezt már elvégezték.

14 vármegye 322 települése mellett több budapesti kerületben is nekifogtak a mai napon a szúnyoggyérítésnek: közel 88 ezer hektáron igyekeznek a vérszívókkal végezni az RTL információi szerint.

Budapesten III., IV., XIII., XXI., XXII. és XXIII. kerület mellett a Duna mentén is kémiai módszerrel irtják a szúnyogokat, de más vizeink környékén is igyekeznek tenni azért, hogy kisebb számban keserítsék meg az emberek mindennapjait. A Rába mentén, a Velencei- és a Tisza-tó környékén is dolgoznak ennek érdekében.

A szúnyoggyérítés és a szúnyogriasztó szerek sem használnak
Fotó: Chalabala / Getty Images Hungary

A nemrég tapasztalt árhullám után nagy mértékben szaporodtak el a szúnyogok, ezért is engedélyezte a tisztifőorvos a gyérítést: ezt légi módszerrel illetve földi permetezéssel, kémiai hatóanyaggal végzik. Az eddig eltelt időszakban ahol lehetséges volt, ott biológiai eszközökkel léptek fel a szúnyogokkal szemben, azonban 

az ártéri területen olyan mennyiségű csípőszúnyog fejlődött ki az utóbbi időszakban, hogy indokolttá vált a kémia módszerre váltás.

Ettől várhatunk eredményeket, ám addig, amíg nem szüntetjük meg a környezetünkben található pangó vizeket, a szúnyogok újabb és újabb lárvákat rakhatnak le. Jelenleg a legnagyobb ártalmat az árterületeken kifejlődő szúnyogok okozzák, de sok faj számára a lakókörnyezetünkben összegyűlt vizek jelentenek ideális élőhelyet.

Idézőjel ikon

A ház körül kialakult csípőszúnyog-tenyészőhelyek felszámolását ne mulasszuk el

– hívja fel a figyelmet Mukics Dániel tűzoltó alezredes, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivője.

A szúnyoggyérítés sokak szerint semmit sem ér

Sokan vannak ugyanakkor azok is, akik elégedetlenek a gyérítések eredményeivel.

„Nekem olyan érzésem van, hogy a múlt heti gyérítés óta még rosszabb lett a helyzet. Szúnyogriasztó spray-vel fújom magam a kertben, de pont semmit nem ér”

 – idéz egy Facebook-csoportból az RTL.

„Ha ezer szúnyog nem csípett meg április óta, akkor egy sem.” „Isten lássa a lelkem, nem akarok én senkinek, semminek rosszat, de mindenki tegye a szívére a kezét, ez normális dolog, hogy se nappal, se éjszaka nem lehet kint lenni a gyerekkel az udvarban, az utcán, mert a szúnyogcsípéstől így néz ki? Tényleg többet ér egy rovar élete, mint egy ember?” – vélekednek mások. Az egészen biztos, hogy nem sok jót várhatunk attól, ha sok szúnyog csíp meg bennünket: újfajta betegségeket is terjeszthetnek ugyanis a hazánkba bekerült új fajok.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.