Több tonnányi naptej oldódik bele a tóba naponta, de mindemellett vegyszer- és gyógyszermaradványokat is találtak a Balaton vízében.
A Balatont rengeteg olyan emberi beavatkozás érte és éri most is, amelyek a tó élővilágát veszélyeztetik, és ezzel a tó jövőbeni emberi használatát is veszélybe sodorhatják – írja a HUN-REN.
Számos szennyeződést találtak a Balaton vízében
Őszintén a Balatonról címmel tartott konferenciát a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A találkozó fókuszában azok az emberi eredetű szennyezőanyagok álltak, amelyek látványosan megzavarják a tóban élő gerinctelen vízi szervezetek élettani folyamatait, és ezzel akár a teljes vízi ökoszisztémát is veszélyeztethetik.
Molnár Éva, a kutatócsoport tudományos munkatársa elmondta, hogy a Balatonba évi 11,5 millió köbméter tisztított szennyvíz kerül be, és további 2,2 millió köbméter érkezik a tóba a környékbeli fürdők (Zalakaros, Hévíz) „használt vizeként”. A kutató azt is megjegyezte, hogy becslések szerint
naponta 2,5 tonnányi naptej oldódik be a vízbe a fürdőzők bőréről. A kutatócsoport 134 hatóanyag (főleg antidepresszánsok, koffein, különféle hormonok, szívgyógyszerek) jelenlétét vizsgálta, és 72-féle gyógyszerhatóanyagot talált a Balaton vizében.
Érdekesség, hogy az epilepszia elleni szerek és az antidepresszánsok fordultak elő a legmagasabb arányban. Mindemellett a felszíni víz- és üledékmintákból növény- és gyomirtó szerek jelenlétét is kimutatták.
Zamárdinál pedig a nagy nyári zenei fesztivál környékén a kokain és bomlástermékei is kimutathatóak voltak a vízben.
A találkozón elhangzott, hogy egyelőre a humán egészséget veszélyeztető helyzet nem áll fenn, de a trendek aggodalomra adnak okot. A tó élőlényei szempontjából ugyanis négy hatóanyag, a diklofenák, az ösztradiol, az ösztron és a koffein kifejezetten magas kockázatot jelent.
Veszélyt jelentenek az élővilágra
Az elvégzett kísérletek szerint a szteroid hormonokkal kezelt mocsári csigák embriói például már jóval hamarabb kikeltek, ezek a vegyületek ugyanis felfokozott állapotba hozták a csiga anyagcseréjét, hormonháztartását. A vízibolhák esetében pedig a naptejekből származó UV-szűrő vegyszerek zavarták meg jelentősen az állatok hormonháztartását, amelyek ettől elhíztak.
A fent leírt szennyeződések kapcsán azonban humán kockázat nem áll fent.
Ha emberi egészség oldaláról tesszük fel a kérdést, fontos megvizsgálni, hány liter Balaton-vizet kellene meginnunk, hogy elérjük az adott gyógyszerből maximálisan megengedett napi dózist. A kutatók számításai szerint a diklofenák esetében ezt az adagot 358 ezer liternyi, a hormontartalmú ösztradiol esetében pedig 50 ezer liternyi Balaton-víz „magunkba döntésével” tudnánk abszolválni.
A tó szennyezésének mérséklése, és a Balaton megfelelő vízminőségének hosszú távú fenntartása azonban az élővilág szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír.
