Azt hitted, hogy rossz szokás, pedig az egészséged véded vele

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A sírás bár a nők körében jobban elfogadott érzelmi reakció – egyes kutatások szerint a nők ötször annyit sírnak, mint a férfiak –, mégis sokszor szégyelljük. Főleg akkor, ha nyilvánosan, mások előtt törik el a mécses. A sírásnak azonban számos egészségügyi előnye van, nem kell tehát tovább rejtegetned a könnyeidet.

Sokan gyengeségnek tartják a sírást, és azt gondolják, a zokogó ember nem tud uralkodni az érzésein. „Túlságosan érzelgős”, „sértődékeny”, „hisztérika” – számos ilyen és ehhez hasonló jelzőt aggatnak arra, aki gyakran itatja az egereket. Ebből adódóan azt gondolhatjuk, hogy a rendszeres pityergés egy rossz szokás.

Pedig a sírás alapvetően jó hatással van a szervezetünkre.

Egy kiadós sírás jótékonyan hat az egészségünkre

Minden ember élete hangos zokogással indul, és a születés pillanatában nincs semmi másnak akkora jelentősége, mint az első felsírásnak. Majd ahogy elkezdünk felnőni, úgy tanuljuk meg az érzelemszabályozást, és ahogy a szüleink és a társadalom elvárja, egyre kevesebb könnybe áztatott pillanata lesz a napunknak.

Idézőjel ikon

Aztán szépen lassan leneveljük magunkat erről az ösztönös és igen fontos érzelmi reakcióról.

Keményen álljuk a sarat a mindennapokban, és igyekszünk elfojtani a könnyeinket, pedig egyáltalán nem biztos, hogy jót teszünk ezzel magunknak.

Nem szégyen a sírás, sőt, kifejezetten jó hatással lehet az egészségünkre
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

A sírás oldja a stresszt

A sírás ugyanis az érzelemszabályozás igen fontos eszköze. Oldja a stresszt, és segít enyhíteni a feldúltságból fakadó fizikai feszültséget. A sírás egy önnyugtató mechanizmus, amely közvetlenül a fiziológiai arousal csúcspontja után kezdődik, amikor a szimpatikus aktivitás csökkenni kezd. A feltörő zokogás aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, amely segít visszaállítani a szervezet nyugalmi helyzetét.

Idézőjel ikon

Az érzelmi könnyekről azt is kimutatták, hogy stresszhormonokat tartalmaznak.

William H. Frey biokémikus az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején végzett néhány úttörő vizsgálatot a sírással kapcsolatban, amelyek arra utalnak, hogy a könnyek segítenek megszabadítani a testet a nem kívánt méreganyagoktól.

„Összehasonlította a reflex könnyeket (amelyek irritáció, por vagy hagymaaprítás hatására keletkeznek) az érzelmi könnyekkel, és több kémiai különbséget is talált. Például bizonyos fehérjék nagyobb mennyiségben vannak jelen az érzelmi könnyekben, amelyek a stressz felszabadulásának tudhatók be” – mondja dr. Lauren Bylsma, a Pittsburghi Egyetem pszichiátriai adjunktusa.

A testünk tehát sírással tér vissza a nyugalmi állapotába, így egy feszült helyzetben, stresszes időszakban az is sokat segíthet, ha otthon, egyedül sírjuk ki magunkat.

Adjunk utat az örömkönnyeknek

Nemcsak a negatív, hanem az erős pozitív érzések miatti is zokogásban törhetünk ki.
„Bár a szomorúságtól, frusztrációtól és haragtól való sírás gyakoribb, de a boldogság érzése is kiválthat könnyezést” – mondja dr. Bylsma. Emiatt sírhatunk esküvőkön, újszülött babát látva, vagy akár egy romantikus pillanatban.

„Úgy tűnik, hogy a sírás intenzív fiziológiai izgalommal jár, amely pozitív és negatív érzelmekhez egyaránt köthető, és közvetlenül az érzelmi élmény csúcspontja után következik be, amikor az egyén kezdi megtapasztalni az érzelem felszabadulását.”

A könnyeket nemcsak a szomorúság, hanem a boldogság érzése is kiválthatja
Fotó: solidcolours / Getty Images Hungary

A sírás hatással van a hormonokra

A sírás hatására az agy endorfinokat szabadít fel, amelyek a szervezet természetes „jó közérzet hormonjai”. Ezáltal oldódik a feszültség és csökken a stressz a szervezetben, amely eredményeként jelentősen jobban érezhetjük magunkat.

Ráadásul az endorfin erősíti az immunrendszert, lassítja az öregedést, és tompítja a fájdalmat, ezért sírnak az emberek akkor is, ha megsérültek, vagy ha betegek.

A sírás javítja a hangulatot

A felmérések szerint az emberek körülbelül kétharmada számol be arról, hogy sírás után jobban érzi magát, mondhatni megkönnyebbül. Azonban Ad Vingerhoets, a „Why Only Humans Weep” című könyv szerzője szerint ezzel kapcsolatban fontos tényező, hogy a környezetünk hogyan reagál a sírásra.

Idézőjel ikon

„Ha megértő és segítőkész visszajelzéseket kapunk, sokkal valószínűbb, hogy jobban érezzük magunkat, mintha kinevetnek, vagy megszólnak. Sok esetben a sírás utáni jobb hangulat az érzelmi támogatás és vigasztalás következménye.”

Ha tehát „rossz időben, rossz helyen” kezdjük el itatni az egereket, és negatív visszajelzést vagy elutasítást kapunk a környezetünktől, akkor az negatív érzéseket és szégyent vált ki. Emiatt aztán hajlamosak lehetünk elfojtani a könnyeinket. Vingerhoets szerint azonban ehelyett inkább arra törekedjünk, hogy a megfelelő környezetben, a hozzánk közelálló személyek előtt kezdjünk el pityeregni. „Amikor könnyek között kommunikálunk másokkal, felfedjük saját sebezhetőségünket, ezért inkább tartogassunk a könnyeinket azoknak, akik megértéssel fordulnak hozzánk.”

A szakember szerint a sírás megerősítheti az érzelmi kötelékeket azon személyekkel, akik ilyen helyzetben megértéssel és empátiával fordulnak felénk.

Fontos, hogy mi magunk is megtanuljuk jól kezelni, ha valaki könnyekben tör ki mellettünk. A sírás célja ugyanis sok esetben a figyelemfelkeltés. A gyerekek hangos zokogása, a felnőttek, idős emberek potyogó könnyei azt az üzenetet is közvetítik:

Idézőjel ikon

Szükségem van rád, segíts!

Ne nevessük ki, szóljuk meg, vagy ítélkezzünk tehát azok felett, akik fel merik fedni nekünk az érzéseiket, hanem igyekezzünk támogatást nyújtani és segíteni, hogy könnyeik által levezethessék a bennük felgyűlt feszültséget.

„Ha sír, ne vedd fel!” – ezt a tanácsot minden édesanya megkapja. Pedig a babák érzelmi szükségleteit fontos kielégíteni. Cikkünket a témában itt olvashatod.

Lontai Ildikó
Lontai Ildikó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.