Itt az első komoly árvízvédelmi intézkedés Budapesten: ide már nem mehetsz be

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A BME K épületét kellett árvízvédelmi intézkedésként lezárni.

Előreláthatólag június 11-ig nem lehet használni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K jelet viselő épületét. A lezárás tegnap délután lépett érvénybe.

A BME honlapján olvashatnak arról a hallgatók, hogy az egyetemi életre is kihat a Duna áradása.

„A Fővárosi Csatornázási Művek intézkedése miatt szükségessé vált lezárás oka a Duna magas vízállása, illetve annak a csatornarendszerre gyakorolt hatása. 

A Műegyetem rakparton található épület lezárása várhatóan a folyó hétvégére várt apadása után, jövő hét kedden szűnhet meg.

Az egyetem többi épülete nem érintett az intézkedésben” – áll az oldalon.

Sorra jönnek majd az árvízvédelmi intézkedések
Fotó: Németh Kata / Index

A szorgalmi időszaknak már vége a tavaszi szemeszterben, jelenleg a vizsgaidőszak zajlik. Azokat a számonkéréseket, amelyeket érint az intézkedés, más épületekben szervezik át. Minderről a hallgatókat a Neptun rendszerben is tájékoztatja az egyetem.

Ma jönnek a további árvízi intézkedések

Budapestnél ma délben 595 centiméteres vízállást mértek a Dunán. A következőkben a BME intézkedésénél komolyabb változásokra is számíthatnak a budapestiek. A Budapest Közút szerint az alsó rakpartokon már életbe lépett a megállási tilalom. Azokat a járműveket, amelyek a megállási tilalom ellenére a rakparton maradnak, elszállítják.

Idézőjel ikon

A közúti forgalom elől várhatóan este 8 órától zárják le a rakpartokat.

A fővárosban 670 centis tetőzésre számítanak, ahogyan arról a Dívány korábban írt. Tartós árhullámra számítanak a szakemberek, amely bár lakóépületeket nem veszélyeztet, üdülőövezetben felhúzott házakat viszont igen. Több Duna menti településen már most strandokat, játszótereket önt el a folyó. A Duna áradása Németországban is nagyon nagy problémákat jelent.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.