Öt embert keresnek a szakemberek és civilek a Dunán jelenleg is, eddig egyetlen túlélője ismert a verőcei hajóbalesetnek. A Hableány mentését vezető ipari búvár szakértővel beszélgettünk arról, mi vezethetett a katasztrófához, és mi várható a továbbiakban.
Ketten meghaltak, öt embert még keresnek a katasztrófavédelem és a BRFK munkatársai. A verőcei hajóbalesetnek eddig egyetlen túlélője ismert. Az olasz férfinak sikerült kiúsznia, társait azonban elsodorta a víz.
A legfrissebb információk szerint a magyar hatóságok részéről több mint 90 ember, 31 technikai eszköz, mellettük pedig több mint száz civil: hajósok, horgászok, kirándulók keresik azt az öt fiatalt, akik a Heidelberg nevű szállodahajóval való ütközéskor tűntek el az elsüllyedt motorcsónakról.
Még mindig keresik a hajóbaleset áldozatait
Vígh János, a Szökőár Kft. vezetője öt évvel ezelőtt szakmai irányítóként vett részt a hasonlóképp elsüllyedt Hableány kiemelésekor. Munkatársaival ipari búvárként dolgoznak a Dunán, elsüllyedt hajókat emelnek ki, víz alatti munkákat végeznek, hajókat mentenek. Ők a hajóbalesetek technikai oldalával foglalkoznak.
„Minket akkor találnak meg, ha nincs más, ha a hatóságok nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amikkel a mentést biztonságosan el lehet végezni” – mondta el a Díványnak Vígh János. – „A Hableánynál is ez volt a helyzet, de itt most a hajót megtalálták, a két esemény között az alapvető különbséget az adja, hogy akkoriban a rossz idő miatt a kabinban tartózkodtak az áldozatok, ezért nem volt esélyük a túlélésre. Jelen esetben egy nyitott hajóról beszélünk, az ütközéstől kieshettek, és sérülést is szerezhettek.”
Amikor egy ember a vízbe zuhan, nem csak az ütközés közbeni sérüléssel kell számolni, a hideg, 16 fok körül vízbe zuhanás is okozhat sokkot. Amennyiben így történik, a hirtelen fellépő, kapkodó légzés pánikot okozhat a szakember szerint.
"Egy szállodahajó olyan, mint egy karácsonyfa, teljesen ki van világítva, ráadásul elsőbbsége is van a kisebb hajókkal szemben. A szabály szerint előtte és utána is 1-1 kilométeres távolságot kell tartani vízre szálláskor, oldalról pedig minimum 30-60 méter távolságra kell elhaladni egy hajó mellett menet közben attól függően, hogy a hajó elejéhez vagy végéhez van közelebb a motorcsónak. Ez elég kell, hogy legyen a balesetek elkerülésére, ha pedig nem így volt, akkor valaki hibázott. A motorcsónakon lévő sérülés azt mutatja, hogy valószínűleg nagy sebességgel keresztezte a kisgéphajó a szállodahajó útvonalát."
– magyarázza Vígh János.
A motorcsónakon egy nyolcfős társaság utazott, a hírek szerint egyik buliból a másikba. Egy túlélőről tudnak jelenleg, az olasz férfinak sikerült partot érnie és értesítenie a rendőrséget. Két holttestet már megtaláltak, az egyiket Verőcén, másikukat a Megyeri hídnál emelték ki a vízből. Öt embert még keresnek. Az ipari búvár a Díványnak azt is elmondta, ők akár 25-30 kilométerre is lehetnek már Verőcétől a víz sodrásától és az állapotuktól függően. Az, hogy milyen gyorsan és meddig jut el egy hajóbaleset áldozata, attól is függ, mennyit és mit fogyasztott a halálát megelőzően, ugyanis egy ideig a víz alatt sodródik a test, csak később, az önemésztési folyamatok miatt emelkedik a felszínre.
A víz alatt és felett is kutatnak
Mint mondta, eleinte a szonáros kutatás éppen ezért válik be, ha a közelben, még a mederben megakadt valahol, akkor biztosan megtalálják a víz alatti kereső eszközök segítségével. Ha már kiemelkedik, szabad szemmel, drónnal is láthatóvá válik.
„Van, akit sosem találnak meg. Ha sérülés érte, nincs idő ahhoz, hogy kiemelkedjen, a természet hamarabb végzi el a dolgát. Ha pedig beakadna valahova, akár évekig is a vízfelszín alatt rejtőzhet. Mi is találtunk korábban két éve eltűnt embert a Kvassay-zsilipnél az úszógereb tisztításakor” – magyarázta az ipari búvár, aki úgy véli, a legnagyobb problémát itt a mentőmellények hiánya okozta. Igaz ugyan, hogy a vízi rendszabályok értelmében 14 év felett nem kötelező a viselete, azonban a mentőládában tárolt mellényeket nincs idő egy baleset alatt felvenni. Vígh János szerint sokan azért nem is viselnek mentőmellényt, mert a legtöbb fajta kényelmetlen, korlátozza az embert a mozgásban.
A szakember elmagyarázta kérdésünkre, hogy léteznek olyan mellények is, úgynevezett secumar-mellények, melyek csak a vízzel érintkezve nyílnak ki, olyankor egy CO2-patron felfújja automatikusan. A mellény viselése Vígh János szerint mintegy 90 százalékban segíthet egy, a verőcei balesethez hasonló során, de még ebben az esetben is fennáll a lehetősége, ha valaki a hajó vagy a roncs alá sodródik, hogy beakad a hajólapátba vagy a sarkantyúba.
