Ettől is függ, hogy milyen magyar hírek jutnak el hozzád a jövőben

Olvasási idő kb. 2 perc

A Google és a hazai jogkezelő szervezet között feszülő ellentét új fejezetéhez érkezett: azon magyar kiadók cikkei, melyek esetében a jogok kezelője a Repropress, másképp jelenhetnek meg a jövőben a techóriás keresőjében.

Tartalmaik felhasználásáért a kiadók csak egyszer részesülhetnek díjazásban: hazánkban vagy maga a felhasználó, például a Google, vagy a közös jogkezelői munkáját hamarosan megkezdő Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete fizethet nekik. A Repropress tavaly januárban megkapta az engedélyt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától arra, hogy reprezentatív, közös jogkezelő szervezetként működjön, és már el is készítette díjszabását, melyet február 2-án felterjesztett igazságügy-miniszteri jóváhagyásra is. Erre 30 napos határidő áll rendelkezésre: amennyiben jóváhagyják, a szervezet automatikusan minden magyar kiadó képviselőjévé válik. A MediaFuture cikke szerint ezzel eljöhet a fordulópont az évek óta húzódó ügyben.

Az Európai Unió szerzői jogi irányelvének (EUCD) 15. cikkelye fekteti le a szomszédos jog alkalmazásának szabályait: ez megengedi a Google és más keresőmotorok számára, hogy szabadon hivatkozzanak, és használjanak fel nagyon rövid részleteket sajtókiadói tartalmakból. Ezzel a cikkellyel kapcsolatosan is elkezdheti a Repropress képviselni az összes magyar kiadót – bár egyes kiadók nem léptek be ide, mások pedig már tiltakoztak a reprezentatív képviselet ellen.

A sajtójogok kapcsán feszül érdekütközés a Google és a magyar jogkezelő szervezet közt
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

A Google az EUCD alkalmazásában élen jár,

egyedi megállapodásokat kötött a magyar kiadókkal a cikkek felhasználásról, a magyar sajtópiac 54 százalékát fedik le eddigi szerződéseik

Bíró Pál, a techcég magyar country menedzserének LinkedIn-bejegyzése szerint, melyet a MediaFuture mutat be cikkében.

Ebben a bejegyzésben Bíró arról ír: ismereteik szerint a Repropress díjszabása március elsejével életbe léphet, és mivel egy tartalomért egy kiadó csak egy helyről kaphat pénzt, ezzel semmissé válnak a Google-lel külön kötött megállapodások – hacsak a kiadók nem lépnek ki a Repropressből.

Bíró szerint amennyiben megjelenik a reporpresses díjszabás, azt át fogják tekinteni, és esetlegesen lépéseket is tehetnek majd annak tanulmányozása után. „A díjszabás részleteitől függően például

Idézőjel ikon

szükségessé válhat a hírelőnézetek korlátozása a Google-keresőben és kapcsolódó termékekben azoknak a kiadók esetében, amelyek a közös jogkezelő szervezet díjszabásának hatálya alá tartoznak. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy teljesen eltávolítanánk a híreiket a keresőből: a hírek tartalmára és a címekre mutató linkek megmaradnának,

és természetesen készek vagyunk bármikor újra megbeszélést kezdeményezni a kiadókkal. És, mint mindig, a kiadók teljes mértékben maguk dönthetnek arról, hogy tartalmaik és azok előnézetei megjelenjenek-e a Google-keresőben” – írja a Google magyarországi country menedzsere.

A MediaFuture cikke szerint ez bizonyos értelmezésben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, így egészen biztosan nagy port verhet, amennyiben a Google valóban meglépi ezt.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?