Döbbenetes: így néznek majd ki a járművek 30 év múlva

Olvasási idő kb. 3 perc

A világ legnagyobb, járműveket gyártó cégei mind elképzelték már, milyenek is lesznek várhatóan a jövő személyszállító eszközei, autói, mi pedig megmutatjuk.

Bár ezek egy jelentős része sokkal inkább sci-finek tűnik most, mint valóságnak, az irányt jól mutatja: úgy vélik, így közlekedünk majd 30-40 év múlva.  

 

Elképesztő módon azon járművek egy részét, melyek még csak most formálódnak, vagy éppen csak elképzelésben léteznek, meglehetősen régóta tervezik megalkotni a technikai fejlődésben előrelátó híres tudósaink. 

Valóban a levegőben repülnek majd a jövő autói?
Fotó: Andriy Onufriyenko / Getty Images Hungary

Évtizedekkel megelőzték korukat a feltalálók

Tesla neve ismerősen cseng mindenki számára, mi is több cikkben foglalkoztunk már a meglehetősen különc feltaláló életének izgalmasabb részleteivel. A magyar kötődésekkel is rendelkező századfordulós feltaláló már száz évvel ezelőtt tudta, amit akkor még kevesen hittek, hogy egykor majd tömegével közlekednek az utakon azok az elektromos meghajtással működő autók, amik az ő idejében még a kiváltságosak számára sem voltak elérhetőek. A magyar autógyártás már viszonylag korán elkezdett kacérkodni az elektromos autó megalkotásának gondolatával, és bizony olyan sikereket is elértünk, melyek jócskán megelőzték saját korukat. 

A jövő autóit a magyarok tervezték a múltban

Ha érdekelnek a legfurcsább és legizgalmasabb hazai gyártmányú négykerekű járművek, ide kattintva megismerheted őket. 

Az autógyártás tömegszerűvé válása egyúttal az innovációt is kikényszerítette a gyártókból, és nem restek igazán nagy távlatokban gondolkodni. A technika fejlődése számtalan, eddig zárt kaput nyitott ki, így azok a fejlesztések, melyekre a kétezres évek elején még szinte gondolni sem mertünk, lassan közelebb vannak, mint hinnénk. A tervek szerint ugyanis szinte percek alatt tehetjük majd meg kilométerek százait. 

Ebédszünet Párizsban vagy Amszterdamban? Nem lesz lehetetlen

A jövő városai közti területet csőhálózatok szelik majd át, föld alatt és a levegőben egyaránt, és alacsony nyomású hengerszerű folyosókon, mágneses térben mozognak majd az utasszállítók, elképesztő sebességgel juttatva el rakományukat és utasaikat a kiindulási pontról a célba. A Hyperloop one önvezérlésű rendszere például az emberi hibákat kiküszöbölve, zárt rendszerekben lépi majd át az eddig ismert sebességkorlátokat.

A világ bármely két pontja között alig egy órába telik majd általa az utazás, kontinenseken belül pedig akár fél óra alatt odaérhetünk a vágyott helyszínre. Vajon megvalósulhat valaha?

A Pop.Up Next koncepció középpontjában egyszerű, kétüléses utaskabinok állnak, melyek akár 130 km-es hatótávolságon belül energiatakarékos megoldást jelentenének az autók helyett. Az utasok egy könnyen használható alkalmazáson keresztül tervezhetnék meg utazásukat, és foglalhatnának kabint maguknak. A rendszer automatikusan a legjobb közlekedési megoldást javasolja majd – a felhasználói ismeretek, az időzítés, a forgalmi torlódások, a költségek, a telekocsi igények szerint – levegőben, vízen vagy a föld alatt közlekedő utaskapszulák segítségével, az utasok preferenciáit és igényeit követve. 

Környezetvédelem és sebesség

A lélekölő forgalmi dugókat is megszüntetnék a tervezőmérnökök, akik 3 dimenzióssá tennék az utakat a levegőben és a föld alatt. Az utóbbit preferálják a fenti videó készítői, érthető okokból, hiszen az alagutak időjárásállóak, nincsenek szem előtt, és a balesetek kockázata is sokkal alacsonyabb. A szinteltolások segítségével rétegzett alagútrendszerek minden nagyváros számára élhető megoldást nyújtanának a közlekedési torlódások megszüntetésével.

Többszintes alagútrendszerekkel szüntetnék meg a közlekedési káoszt
Fotó: Felix Cesare / Getty Images Hungary

A gyorsan elkészíthető, viszonylag kedvező áron kivitelezhető alagutak életképessé tennék a már említett Hyperloop alkalmazását, és lehetővé tennék a sűrűn lakott régiók közötti gyors közlekedést is. Úgy vélik, egy utazás New Yorkból Washingtonba alig fél órába telne csak 2050-ben.

Nem kell azonban az elmagányosodástól félnünk a jövő közlekedését illetően sem. Közösségi utazásra vagy nagyobb családok számára is kínálnak megoldást, például a Renault Float néven elképzelt eszköz segítségével, mely a buborékokat okosvezérlése által képes összekapcsolni és konvojba rendezni. A buborék mágneses technológiájának köszönhetően lebeg, miközben képes csatlakozni más buborékokhoz is: úgy tűnik, ez lehet majd a jövő Ubere.

Ha érdekel, mit gondoltak száz évvel ezelőtt arról, miként élünk majd a 2000-es években, ezt a podcastadásunkat ajánljuk. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.