Ez az igazság az öt másodperces szabályról

Olvasási idő kb. 3 perc

Léteznek olyan mítosztok a tisztasággal és az egészséggel kapcsolatban, amelyet gyerekkorunk óta hallunk, és el is hittük, hogy igazak. Tényleg nem lesz bajod, ha öt másodpercen belül felkapod a földről a lehullott ételt?

Mindig forró vízzel kell kezet mosni, mindennap le kell fürödni, és csak fültisztító pálcával tudod a füledet igazán megtisztítani. Léteznek olyan mítoszok a tisztaságról, amelyeket ma már nem tartanak igaznak és követendőnek a szakemberek. 

Mítosz 1: Az öt másodperces szabály 

Hitted volna, hogy az „öt másodperces szabály” több mint 800 éves? 1200-ból eredeztetik, amikor is Dzsingisz kán mongol uralkodó bevezette, hogy a lakomáin – ha az étel a földre esik –, addig ott maradhat, amíg a kán ezt engedi. Az évek során aztán ez úgy terjedt el, hogyha lehullik az étel, és öt másodpercen belül felkapod, akkor nem kell aggódnod a baktériumok miatt; nyugodtan megeheted. Dr. Thomas Murray, a fertőző gyermekbetegségek specialistája azt nyilatkozta, hogy sajnos az idő nem tényező, ha a baktériumokról van szó, ugyanis ahogyan az étel földet ér, a kórokozók azonnal kapcsolódni tudnak hozzá. 

„Minél tovább van a földön, természetesen annál több baktérium kerülhet a felületére, de ha öt másodpercen belül felkapják, az nem jelenti azt, hogy nem szennyezett. Különösen igaz ez akkor, ha a padlót nem tisztítják elég gyakran.” 

Öt másodperc helyett 20 másodpercig mosd a kezed
Fotó: JGI/Jamie Grill / Getty Images Hungary

Mítosz 2: Forró vízzel kell mindig kezet mosni

Azt mindenki tudja, hogy a fertőtlenítés legjobb módja, ha kifőzzük a tárgyakat, textileket. Az azonban egyértelmű, hogy senki nem 100 fokos vízben mos kezet, így pedig már teljesen mindegy, hogy a víz olyan forró, hogy alig bírja el a bőröd, vagy kellemesen meleg. A szakértők szerint a hőmérsékletnél sokkal fontosabb tényező, hogy a folyékony szappant még azelőtt dörzsöljük a kezünkre, mielőtt benedvesítenénk, majd miután bevizeztük, legalább 20 másodpercig mossuk.

Mítosz 3: A fület fültisztító pálcikával lehet csak megtisztítani

A fültisztító pálcikát 1923-ban találták fel, az elmúlt, több mint 100 évben pedig szinte minden család fürdőszobájában ott van a polcon. Arról azonban, hogy mennyire hasznos, már megoszlanak a vélemények. Douglas M. Hildrew fülgyógyász szerint semmi szükség arra, hogy egy idegen tárggyal turkáljunk a fülünkben, és még csak biztonságosnak sem tartja ezt a módszert. 

A fültisztító pálcák sérülést okozhatnak a fülben
Fotó: Achim Sass / Getty Images Hungary

„A hallójáratot a természet öntisztító szerkezetnek tervezte – mondja a szakember. Miközben a fül folyamatosan viaszt termel, és eltávolítja az elhalt hámsejteket, kiszorítja a felesleges lerakódásokat is a hallójáratból.”

A fülzsír úgynevezett antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, azaz elpusztítja a baktériumokat, még mielőtt azok fertőzést okoznának, illetve hidratálóként is működik a hallójáratban. 

„A fültisztító pálcák nagyon könnyen sérülést okozhatnak, hiszen a kemény csontokon lévő vékony bőr rendkívül sérülékeny, az apró szakadások pedig vérzéshez vagy akár fertőzésekhez is vezethetnek.

Mítosz 4: Mindennap le kell fürdeni

Néhány éve robbant be a köztudatba a napi fürdés témája, amikor is Ashton Kutcher és Mila Kunis azt nyilatkozta, hogy ők csak akkor fürdenek – és a gyerekeiket is csak akkor fürdetik –, ha valóban koszosak. 

„A napi zuhanyozás valóban szükségtelen” – mondta Darren P. Mareniss sürgősségi orvos.

Idézőjel ikon

Kiszárítja a bőrt, az antibakteriális szappan pedig elpusztíthatja a természetes bőrflórát. Ennek ellenére, ha valaki úgy érzi jól magát, ha nem megy mosdás nélkül az ágyba, nem tesz rosszat az egészségének.

Azoknak viszont kötelező a napi zuhanyozás, akik bizonyos bőrbetegségekben szenvednek, mint például az atópiás dermatitisz, az ekcéma leggyakoribb formája. Az egyik bőrgyógyászati folyóiratban megjelent áttekintés szerint a napi zuhanyozás nem káros az ekcémás betegek számára, sőt a zuhanyozás elmulasztása esetükben testszagot, valamint gombás és bakteriális fertőzéseket is okozhat. 

Ha betegség nem indokolja, nem kell mindennap zuhanyozni, ha nem akarsz
Fotó: Glasshouse Images / Getty Images Hungary

„Ha azonban betegség nem indokolja, elegendő hetente néhány alkalommal a teljes test lemosása.” 

Hogy mi az a tárgy, amelyet mindenképpen rendszeresen meg kell tisztítanod az egészséged érdekében, azt ebből a cikkünkből tudhatod meg. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.