Ez az igazság az öt másodperces szabályról

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Léteznek olyan mítosztok a tisztasággal és az egészséggel kapcsolatban, amelyet gyerekkorunk óta hallunk, és el is hittük, hogy igazak. Tényleg nem lesz bajod, ha öt másodpercen belül felkapod a földről a lehullott ételt?

Mindig forró vízzel kell kezet mosni, mindennap le kell fürödni, és csak fültisztító pálcával tudod a füledet igazán megtisztítani. Léteznek olyan mítoszok a tisztaságról, amelyeket ma már nem tartanak igaznak és követendőnek a szakemberek. 

Mítosz 1: Az öt másodperces szabály 

Hitted volna, hogy az „öt másodperces szabály” több mint 800 éves? 1200-ból eredeztetik, amikor is Dzsingisz kán mongol uralkodó bevezette, hogy a lakomáin – ha az étel a földre esik –, addig ott maradhat, amíg a kán ezt engedi. Az évek során aztán ez úgy terjedt el, hogyha lehullik az étel, és öt másodpercen belül felkapod, akkor nem kell aggódnod a baktériumok miatt; nyugodtan megeheted. Dr. Thomas Murray, a fertőző gyermekbetegségek specialistája azt nyilatkozta, hogy sajnos az idő nem tényező, ha a baktériumokról van szó, ugyanis ahogyan az étel földet ér, a kórokozók azonnal kapcsolódni tudnak hozzá. 

„Minél tovább van a földön, természetesen annál több baktérium kerülhet a felületére, de ha öt másodpercen belül felkapják, az nem jelenti azt, hogy nem szennyezett. Különösen igaz ez akkor, ha a padlót nem tisztítják elég gyakran.” 

Öt másodperc helyett 20 másodpercig mosd a kezed
Fotó: JGI/Jamie Grill / Getty Images Hungary

Mítosz 2: Forró vízzel kell mindig kezet mosni

Azt mindenki tudja, hogy a fertőtlenítés legjobb módja, ha kifőzzük a tárgyakat, textileket. Az azonban egyértelmű, hogy senki nem 100 fokos vízben mos kezet, így pedig már teljesen mindegy, hogy a víz olyan forró, hogy alig bírja el a bőröd, vagy kellemesen meleg. A szakértők szerint a hőmérsékletnél sokkal fontosabb tényező, hogy a folyékony szappant még azelőtt dörzsöljük a kezünkre, mielőtt benedvesítenénk, majd miután bevizeztük, legalább 20 másodpercig mossuk.

Mítosz 3: A fület fültisztító pálcikával lehet csak megtisztítani

A fültisztító pálcikát 1923-ban találták fel, az elmúlt, több mint 100 évben pedig szinte minden család fürdőszobájában ott van a polcon. Arról azonban, hogy mennyire hasznos, már megoszlanak a vélemények. Douglas M. Hildrew fülgyógyász szerint semmi szükség arra, hogy egy idegen tárggyal turkáljunk a fülünkben, és még csak biztonságosnak sem tartja ezt a módszert. 

A fültisztító pálcák sérülést okozhatnak a fülben
Fotó: Achim Sass / Getty Images Hungary

„A hallójáratot a természet öntisztító szerkezetnek tervezte – mondja a szakember. Miközben a fül folyamatosan viaszt termel, és eltávolítja az elhalt hámsejteket, kiszorítja a felesleges lerakódásokat is a hallójáratból.”

A fülzsír úgynevezett antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, azaz elpusztítja a baktériumokat, még mielőtt azok fertőzést okoznának, illetve hidratálóként is működik a hallójáratban. 

„A fültisztító pálcák nagyon könnyen sérülést okozhatnak, hiszen a kemény csontokon lévő vékony bőr rendkívül sérülékeny, az apró szakadások pedig vérzéshez vagy akár fertőzésekhez is vezethetnek.

Mítosz 4: Mindennap le kell fürdeni

Néhány éve robbant be a köztudatba a napi fürdés témája, amikor is Ashton Kutcher és Mila Kunis azt nyilatkozta, hogy ők csak akkor fürdenek – és a gyerekeiket is csak akkor fürdetik –, ha valóban koszosak. 

„A napi zuhanyozás valóban szükségtelen” – mondta Darren P. Mareniss sürgősségi orvos.

Idézőjel ikon

Kiszárítja a bőrt, az antibakteriális szappan pedig elpusztíthatja a természetes bőrflórát. Ennek ellenére, ha valaki úgy érzi jól magát, ha nem megy mosdás nélkül az ágyba, nem tesz rosszat az egészségének.

Azoknak viszont kötelező a napi zuhanyozás, akik bizonyos bőrbetegségekben szenvednek, mint például az atópiás dermatitisz, az ekcéma leggyakoribb formája. Az egyik bőrgyógyászati folyóiratban megjelent áttekintés szerint a napi zuhanyozás nem káros az ekcémás betegek számára, sőt a zuhanyozás elmulasztása esetükben testszagot, valamint gombás és bakteriális fertőzéseket is okozhat. 

Ha betegség nem indokolja, nem kell mindennap zuhanyozni, ha nem akarsz
Fotó: Glasshouse Images / Getty Images Hungary

„Ha azonban betegség nem indokolja, elegendő hetente néhány alkalommal a teljes test lemosása.” 

Hogy mi az a tárgy, amelyet mindenképpen rendszeresen meg kell tisztítanod az egészséged érdekében, azt ebből a cikkünkből tudhatod meg. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.