Októberben lemegy a nap, és februárig fel sem jön ezen a különleges helyen

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Svalbard, azaz magyar nevén a Spitzbergák különleges hely: akik itt élnek, négy hónapig szinte természetes fény nélkül töltik életüket minden egyes télen.

A sötét, hideg évszakról könnyen hihetnénk, hogy depresszív, embert próbáló, nehezen túlélhető időszak – vannak azonban olyan emberek, akik számára már természetes, hogy ilyen körülmények közt lépnek át az új évbe, sőt, olyanok is akadnak, akik egyenesen rajonganak az északi telekért.

Ilyen az élet napfény nélkül

Minket már az szíven üt, amikor délután négy órakor teljes a sötétség a legrövidebb nappalok idején, pedig Európa ezen táján meglehetősen sok napfény jut nekünk a Spitzbergákon élőkkel összehasonlítva. Ők idén október 26-án még tanúi lehettek egy naplementének, azonban ezután majd februárban látnak újra napot. Egy átmeneti időszakban még kékes, szürkületi homályban töltik el mindennapjaikat, aztán beköszönt a teljes és valódi sötétség, melyben otthonaik fényein és az utcai közvilágításon túl csak a csillagok, a hold és a sarki fény szolgáltatnak tájékozódási pontot.

Norvégia ezen pontján tényleg nincsen különbség az éjszakai és a nappali fényviszonyok közt november közepétől január közepéig: az ezt megelőző és az ezután következő időszakokban kékes fény jelzi, hogy változás közeledik.

A tökéletes sötétség idején éjjel-nappal ragyognak az égen a csillagok, és mivel semmilyen fényszennyezés nem rontja az esélyedet arra, hogy teljes pompájukban csodáld meg őket, felejthetetlen látványt nyújtanak.

A sarki fény kárpótol a napfény hiányáért
Fotó: BublikPolina / Getty Images Hungary

Akik itt élnek, szeretik így is a telet

A Spitzbergák 2500 lakosa számára ez egy nyugodt időszak, amolyan ötödik évszak: a tömegturizmus nem jellemző a Hawaii-szigetvilág tagjainál kétszerte nagyobb területet számláló vidéken. Fålun Strøm, egy helyi lakos szerint ez az időszak a bekuckózásról szól: az emberek szívesen töltik ilyenkor idejüket otthonukban, ahol gyertyák és a tűz meleg fénye teszi meghittebbé a sötétet. Gyakran gyűlnek össze különböző társas tevékenységekre is: Kari Leibowitz amerikai pszichológus, aki hosszasan kutatta az itt élők hozzáállását a sötét évszakhoz, úgy találta, minél északabbra tölti valaki életét, annál jellemzőbb, hogy szereti ezt a fajta telet. Ez annyiban nem meglepő, hogy

Idézőjel ikon

az emberek nem csak úgy véletlenül kerülnek a Spitzbergákra:

Strømhöz hasonlóan általában azért választják maguk élőhelyül ezt a területet, mert vonzza őket a hó, a természetközelség, és bizony még ez a sötét, hosszú tél is.

Külön szabályai vannak a környéknek

Természetesen az itteni élet kicsit más mederben zajlik, mint a mi téli mindennapjaink. Cecelia Blomdahl, aki párjával és kutyájukkal, Grimmel egy kis kabinban él közvetlenül a vízpart mellett, közösségi oldalain a sarki sötétség szépségeit mutatja meg, valamint beszámol arról is, miben más az, ha itt él egy ember. Az egy dolog, hogy a reggeli kávéját kilenc órakor a legvastagabb télikabátjában kell meginnia a teljes sötétségben, miközben a sarki fény parádéja kárpótolja őt a dologért. A következő érdekességek mind jellemzik a Spitzbergák sarki teleit:

  • az emberek puskával járnak-kelnek a jegesmedvék miatt. A látvány nekünk aggasztó, nekik megszokott – ha üzletbe mennek, ott le kell adniuk a fegyvereket;
  • fejlámpával közlekedni teljesen megszokott;
  • ha rénszarvast látsz, az olyan, mintha mifelénk galambot vennél észre: szintén tejesen bevett;
  • az emberek hómobilokkal közlekednek, és szánkókon hozzák-viszik holmijukat.

Vannak még ennek a vidéknek további szabályai is, amelyek ugyan nem a téli időszakhoz köthetők, ám mégis nagyon fontosak. Ezek a következők:

  • a macskatartást betiltották a vadvilág védelmének érdekében;
  • a házakat cölöpökre állítva építik meg: ha klasszikus alapjuk lenne, az folyamatosan melegítené a permafrosztot, és a házak süllyedni kezdenének;
  • mivel a Spitzbergákon nincs olyan kórház, amely megfelelő felszereltséggel rendelkezne ahhoz, hogy szülési komplikációkat lássanak el, ezért pár héttel azelőtt, hogy egy nő terhessége elérné a 40. hetet, a kontinensre kell utaznia, hogy ott szüljön;
  • a halottakat nem lehet itt eltemetni, mivel a permafroszt konzerválná a testeket, idővel pedig ki is lökné magából azokat.
A házakat cölöpökre, lábakra építik
Fotó: Maris Maskalans / Getty Images Hungary

A Spitzbergák folyamatos veszélyben van

Mindebből jól látszik, hogy különleges környék ez, amit akár veszélyesnek is bélyegezhetnénk – például a jegesmedvék miatt. Cecelia ugyanakkor azt mondja, nem igazán tartanak az állatoktól még akkor sem, amikor Grimet sétáltatják.

Annak ellenére, hogy ilyen békés hely a Spitzbergák, nagy veszélyben is van. 

Az ellenség a klímaváltozás, amely hétszer gyorsabb felmelegedést okoz ezen a területen, mint a világ más tájain.

A szigetvilág egyes részeiről emiatt már eltűnt a hó, míg más területeken hamarabb kezd olvadni tavasszal, mint korábban. Ennek az állatvilágra gyakorolt hatása elképesztően komoly: vándorlásukban, élelemszerzésükben korlátozza az állatokat a jégpáncél eltűnése, így messze nem csak arról van szó, hogy az északi telek díszlete változik meg miatta.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Fogyás nőként: miért nem elég kevesebbet enni?

A kalóriadeficit hozza el a fogyást, de önmagában közel sem elég a kívánt eredmény eléréséhez. Ezenfelül számolni kell azzal is, hogy a férfi és a női szervezet eltér, akár a testösszetételben, akár a hormonális működésben, ezekkel az eltéréseket pedig mindenképpen figyelembe kell venni.

Testem

Ez az egyik legnagyobb tévhit a férfiak termékenységéről: sokan csak akkor jönnek rá, amikor már késő

Miközben a nőket folyamatosan figyelmeztetik a biológiai óra múlására, a férfiak termékenységével kapcsolatban még mindig tartja magát az a tévhit, hogy az időtlen és sérthetetlen. A legújabb kutatások azonban rávilágítanak, hogy 40 éves kor felett a spermiumok száma és genetikai épsége is fokozatosan romlani kezd. Ez a változás ráadásul sokszor láthatatlan marad a hagyományos orvosi vizsgálatokon, mégis drasztikusan növelheti a vetélés vagy a későbbi genetikai betegségek kockázatát. Hogyan befolyásolja a kor és az életmód a férfiak nemzőképességét, és miért nem szabad készpénznek venni az életre szóló termékenységet?

Világom

Magyar tengeri kikötő volt 110 éve: itt esküdött Jókai Mór lánya, emléktáblát is kapott a magyar író

Száztíz évvel ezelőtt Fiume a magyar hírességek és arisztokraták kedvenc luxusmenedéke volt, ahol Jókai Mór a lánya esküvőjét ünnepelte. Ám a történelem viharai után a korzó legpompásabb szállodája, a Hotel Europa már egy titkos társaság fészke lett, amely megágyazott a huszadik század egyik legőrültebb alakjának: egy olasz költő-diktátornak, aki saját mini-államot épített ki a városban, és akitől még Mussolini is tanult. Utánajártunk Fiume aranykorának és sötét titkainak.

Offline

Itt található Magyarország egyetlen diadalíve: Mária Teréziát is lenyűgözte

Bár a diadalívekről a legtöbb embernek Párizs vagy Róma jut eszébe, Magyarország is büszkélkedhet egy ilyen különleges műemlékkel. A váci Kőkapu az ország egyetlen diadalíve, amelyet mindössze két hét alatt építettek fel Mária Terézia 1764-es fogadására. Az uralkodónőt lenyűgözte a monumentális építmény, ám a legenda szerint kezdetben annyira félt a gyorsan felhúzott falak omlásától, hogy nem mert átmenni alatta.

Világom

A falu, ami nem létezik: az ördög művének tartják az Amalfi-part csodáját

Az Amalfi-part számtalan csodát rejt, de van köztük egy, amelynek létezését évszázadokon át titok övezte. Furore, a „láthatatlan falu” nem rendelkezik utcákkal vagy főtérrel, házai magányosan kapaszkodnak a függőleges sziklákon. Legismertebb pontját, a drámai szépségű szurdokot a helyi mondák szerint maga az ördög hasította ki a földből dühében, mikor a lakók elüldözték. A híd lábánál megbúvó, titkos smaragdzöld öböl ma a világ egyik legtöbbet fotózott és legrejtélyesebb természeti képződménye.

Mindennapi

Azonnal tedd le a telefont, ha ezzel hívnak: milliókat bukhatsz miatta

Egyetlen telefonhívás is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki elveszítse az összes megtakarítását. A rendőrség közlése szerint egy sértett bankszámlájáról csaknem 47 millió forintot emeltek le, miközben egy magát banki kiberbiztonsági munkatársnak kiadó férfival beszélt telefonon.

Mindennapi

Kiszámolták: a SZÉP-kártyával ennyi pluszpénzt kaphatnak a nyugdíjasok

Május 1-jétől megszűnt az az átmeneti könnyítés, amely külön kormányrendelet alapján 2025. december 1. és 2026. április 30. között lehetővé tette hideg élelmiszer vásárlását a Széchenyi Pihenőkártyával. Emiatt a SZÉP-kártya kerete már kizárólag az eredeti kategóriákra, azaz szálláshelyre, vendéglátásra és szabadidős szolgáltatásokra fordítható.