Októberben lemegy a nap, és februárig fel sem jön ezen a különleges helyen

Olvasási idő kb. 4 perc

Svalbard, azaz magyar nevén a Spitzbergák különleges hely: akik itt élnek, négy hónapig szinte természetes fény nélkül töltik életüket minden egyes télen.

A sötét, hideg évszakról könnyen hihetnénk, hogy depresszív, embert próbáló, nehezen túlélhető időszak – vannak azonban olyan emberek, akik számára már természetes, hogy ilyen körülmények közt lépnek át az új évbe, sőt, olyanok is akadnak, akik egyenesen rajonganak az északi telekért.

Ilyen az élet napfény nélkül

Minket már az szíven üt, amikor délután négy órakor teljes a sötétség a legrövidebb nappalok idején, pedig Európa ezen táján meglehetősen sok napfény jut nekünk a Spitzbergákon élőkkel összehasonlítva. Ők idén október 26-án még tanúi lehettek egy naplementének, azonban ezután majd februárban látnak újra napot. Egy átmeneti időszakban még kékes, szürkületi homályban töltik el mindennapjaikat, aztán beköszönt a teljes és valódi sötétség, melyben otthonaik fényein és az utcai közvilágításon túl csak a csillagok, a hold és a sarki fény szolgáltatnak tájékozódási pontot.

Norvégia ezen pontján tényleg nincsen különbség az éjszakai és a nappali fényviszonyok közt november közepétől január közepéig: az ezt megelőző és az ezután következő időszakokban kékes fény jelzi, hogy változás közeledik.

A tökéletes sötétség idején éjjel-nappal ragyognak az égen a csillagok, és mivel semmilyen fényszennyezés nem rontja az esélyedet arra, hogy teljes pompájukban csodáld meg őket, felejthetetlen látványt nyújtanak.

A sarki fény kárpótol a napfény hiányáért
Fotó: BublikPolina / Getty Images Hungary

Akik itt élnek, szeretik így is a telet

A Spitzbergák 2500 lakosa számára ez egy nyugodt időszak, amolyan ötödik évszak: a tömegturizmus nem jellemző a Hawaii-szigetvilág tagjainál kétszerte nagyobb területet számláló vidéken. Fålun Strøm, egy helyi lakos szerint ez az időszak a bekuckózásról szól: az emberek szívesen töltik ilyenkor idejüket otthonukban, ahol gyertyák és a tűz meleg fénye teszi meghittebbé a sötétet. Gyakran gyűlnek össze különböző társas tevékenységekre is: Kari Leibowitz amerikai pszichológus, aki hosszasan kutatta az itt élők hozzáállását a sötét évszakhoz, úgy találta, minél északabbra tölti valaki életét, annál jellemzőbb, hogy szereti ezt a fajta telet. Ez annyiban nem meglepő, hogy

Idézőjel ikon

az emberek nem csak úgy véletlenül kerülnek a Spitzbergákra:

Strømhöz hasonlóan általában azért választják maguk élőhelyül ezt a területet, mert vonzza őket a hó, a természetközelség, és bizony még ez a sötét, hosszú tél is.

Külön szabályai vannak a környéknek

Természetesen az itteni élet kicsit más mederben zajlik, mint a mi téli mindennapjaink. Cecelia Blomdahl, aki párjával és kutyájukkal, Grimmel egy kis kabinban él közvetlenül a vízpart mellett, közösségi oldalain a sarki sötétség szépségeit mutatja meg, valamint beszámol arról is, miben más az, ha itt él egy ember. Az egy dolog, hogy a reggeli kávéját kilenc órakor a legvastagabb télikabátjában kell meginnia a teljes sötétségben, miközben a sarki fény parádéja kárpótolja őt a dologért. A következő érdekességek mind jellemzik a Spitzbergák sarki teleit:

  • az emberek puskával járnak-kelnek a jegesmedvék miatt. A látvány nekünk aggasztó, nekik megszokott – ha üzletbe mennek, ott le kell adniuk a fegyvereket;
  • fejlámpával közlekedni teljesen megszokott;
  • ha rénszarvast látsz, az olyan, mintha mifelénk galambot vennél észre: szintén tejesen bevett;
  • az emberek hómobilokkal közlekednek, és szánkókon hozzák-viszik holmijukat.

Vannak még ennek a vidéknek további szabályai is, amelyek ugyan nem a téli időszakhoz köthetők, ám mégis nagyon fontosak. Ezek a következők:

  • a macskatartást betiltották a vadvilág védelmének érdekében;
  • a házakat cölöpökre állítva építik meg: ha klasszikus alapjuk lenne, az folyamatosan melegítené a permafrosztot, és a házak süllyedni kezdenének;
  • mivel a Spitzbergákon nincs olyan kórház, amely megfelelő felszereltséggel rendelkezne ahhoz, hogy szülési komplikációkat lássanak el, ezért pár héttel azelőtt, hogy egy nő terhessége elérné a 40. hetet, a kontinensre kell utaznia, hogy ott szüljön;
  • a halottakat nem lehet itt eltemetni, mivel a permafroszt konzerválná a testeket, idővel pedig ki is lökné magából azokat.
A házakat cölöpökre, lábakra építik
Fotó: Maris Maskalans / Getty Images Hungary

A Spitzbergák folyamatos veszélyben van

Mindebből jól látszik, hogy különleges környék ez, amit akár veszélyesnek is bélyegezhetnénk – például a jegesmedvék miatt. Cecelia ugyanakkor azt mondja, nem igazán tartanak az állatoktól még akkor sem, amikor Grimet sétáltatják.

Annak ellenére, hogy ilyen békés hely a Spitzbergák, nagy veszélyben is van. 

Az ellenség a klímaváltozás, amely hétszer gyorsabb felmelegedést okoz ezen a területen, mint a világ más tájain.

A szigetvilág egyes részeiről emiatt már eltűnt a hó, míg más területeken hamarabb kezd olvadni tavasszal, mint korábban. Ennek az állatvilágra gyakorolt hatása elképesztően komoly: vándorlásukban, élelemszerzésükben korlátozza az állatokat a jégpáncél eltűnése, így messze nem csak arról van szó, hogy az északi telek díszlete változik meg miatta.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.