Így működik valójában a hipnózis

Olvasási idő kb. 3 perc

Sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a hipnózis egy olyan állapot, amikor nem tudunk magunkról, és bármit meg lehet velünk tenni.

Középiskolai olvasmányélményeinkből biztosan mindannyian emlékszünk Thomas Mann Mario és a varázsló című novellájára. A történet szerint Cipolla hipnotizálja Mariót, és elhiteti vele, hogy ő a szerelme, mire a fiú önkívületi állapotban meg is csókolja a férfit a közönség előtt. Amikor aztán magához tér, és rájön, mit tett, lelövi a hipnotizőrt. Talán az ilyen történetek is elhitették velünk, hogy a hipnózis valami ördögtől való, veszélyes dolog. Pedig a valóság az, hogy szinte minden testi, lelki, kapcsolati panaszunkra, problémánkra gyógyírt jelenthet ez a vezetett relaxáció, vizualizáció, beszélgetés, megbeszélés.

Nem varázslat, tervszerű közös munka

Azt, hogy a szuggesztiót a gyógyításban is lehet használni, évszázadok óta tudják az emberek, az 1700-as években pedig már el is terjedt a módszer. Sokáig leginkább fájdalomcsillapításra alkalmazták, például a katonai orvoslásban. A 20. századtól a hipnoterápiával kapcsolatban jó néhány kutatás született, illetve az ezekre épülő iskolák újabb és újabb módszereket vezettek be. 

A hipnózist kezdetben fájdalomcsillapításra használták
Fotó: Bildagentur-online / Getty Images Hungary

„A hipnózis maga egy alváshoz közeli egyszerű, természetes, mélyebb nyugalmi állapot – mondja dr. Szentmiklóssy Margit klinikai szakpszichológus. Az alapja az, hogy a kliens saját belső világára koncentrál, és kizárja a külvilágot. Ebben az állapotban olyan emlékek, traumák kerülhetnek felszínre – szigorúan a terapeuta vezetése mellett –, amelyeket ha feldolgozunk, akár rossz viselkedésformák is felülírhatóak.

A hipnózis azonban nem varázslat, ahol egy suhintásra megszabadulhatunk a problémáinktól. Ugyanúgy tervszerű közös munkát igényel, mint minden más pszichoterápia. 

Idézőjel ikon

Ez olyan, mint amikor valaki egy új nyelvet tanul. Két alkalom után nem fog folyékonyan beszélni, de ha beleteszi a munkát, előbb-utóbb sikerül elsajátítania.

Az, hogy ki mennyire hipnotizálható, egy pontozásos skálán mérhető, de nincs olyan, hogy valaki teljesen alkalmatlan arra, hogy működjön nála a hipnózis. „Van, aki tíz pontot kap, más csupán kettőt, mégis alkalmazható mindkettőjüknél a módszer – mondja dr. Szentmiklóssy Margit. Természetesen szükséges a kliens bizalma, együttműködése is.”

Találkozás személyiségünk mélyebb rétegeivel

A legnagyobb tévhit és egyben félelem is, hogy a mélyebb, békésebb, nyugalmi állapot során olyan dolgokat is megteszünk vagy elmondunk, amelyet „józan” állapotunkban nem tennénk. 

„A hipnoterápia során a páciens nem kerül kiszolgáltatott állapotba, sőt, nagyon is tudatos, csupán lehetősége nyílik, hogy más formában vegye fel a kapcsolatot a személyisége mélyebb rétegeivel – hangsúlyozza a szakember. A terápia sikere pedig abban rejlik, hogy a kezelés során a problémát okozó szituációt összekapcsolják egy megfelelő megoldási kulccsal, és közben pozitív élményeket, tapasztalatokat hívnak elő. Hipnózis közben például felbukkanhatnak olyan életesemények, amelyek a jelenlegi – akár egészségügyi – problémákat okozhatják. A rossz élmények is újraélhetőek, de már új tartalmat adva nekik sikerülhet a feldolgozás.” 

A módszer lehetőséget nyújt, hogy átírjuk a traumáinkat
Fotó: Photographer Basak Gurbuz Derma / Getty Images Hungary

A hipnózis több testi, lelki problémán is segíthet

Hogy a hipnoterápia jól működjön, szükséges a kliens és a terapeuta közötti bizalmi viszony. Ahhoz, hogy valaki alkalmazhassa a módszert, 12 évnyi tanulás szükséges, így teljesen biztos lehetsz abban, hogy ha szakemberhez mész hipnoterápiára, jó kezekbe kerülsz. 

„A módosult tudatállapotban fogékonyabbak vagyunk a negatív élmények átértékelésére, illetve a fejlődésre” – szögezi le a klinikai szakpszichológus.

Idézőjel ikon

Annak ellenére, hogy a terápia során gyakran felmerülnek negatív emlékek, a kliensek biztonságban, kellemesen érzik magukat az ülés alatt.

„Segítésünkre lehet akár depresszió, szorongás, pánikbetegség, pszichoszomatikus tünetek esetén is, ugyanakkor a cél mindenképpen az, hogy a páciens jól érezze magát, és ezáltal jobb legyen neki a világban.”

Lehetőséget nyújt, hogy megszabaduljunk a negatív viselkedésmintáinktól
Fotó: Jan Enkelmann / Getty Images Hungary

A hipnoterápia kényelmes testhelyzetben – ülve vagy fekve – történik, a cél pedig, hogy elengedjük az éberséget, és ki tudjuk zárni a külső ingereket. Ebben az állapotban az agyunkban a pozitív üzenetek könnyebben és mélyebben kódolódnak. 

„Van, akinél már 5-10 alkalom is elegendő a jelentős javuláshoz, de egy komolyabb probléma esetén akár 50 alkalom is szükséges – szögezi le dr. Szentmiklóssy Margit. Sikeres lehet a hipnoterápia olyan esetekben, mint a stressz, a dohányzás, a túlsúly, az alvászavarok, de akár asztma, gyomorfekély, migrén vagy egyes bőrbetegségek tüneteit is enyhíthetjük vele.” 

Ha szeretnéd tudni, miért fontos, hogy – akár hipnoterápiával – feldolgozd a traumáidat, olvasd el ezt a cikkünket is. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?