Ilyen az élet a világ legszennyezettebb településén

Olvasási idő kb. 3 perc

Idén többször is a világ egyik legszennyezettebb levegőjű városának választották Jakartát, ahol az egészségtelen levegő csak a jéghegy csúcsa. A csatornahálózat leterheltsége miatt az esős évszakban áradásokkal küzdenek, állandó a zsúfoltság, és a város még süllyed is. Hogy lehet így élni?

Noha már idén május óta folyamatosan a világ tíz legszennyezettebb városa között szerepel az indonéz főváros, az elmúlt hetekben a svájci IQAir levegőminőség-technológiai vállalat listájának élére került. 

Egészségtelen levegő

Jakartában az élet rendszeres velejárója az erős légszennyezettség, amely minden évben leginkább a száraz évszak kezdetével hág a tetőfokára. Főleg júniusban, júliusban és augusztusban a légkör nedvességhiánya és a megváltozott meteorológiai viszonyok miatt a légszennyezés egészségtelen mértékű, „köszönhetően” leginkább a közlekedésből és az ipari szektorból származó szennyező anyagok kibocsátásának. 

Jakarta a világ egyik legszennyezettebb városa
Fotó: CreativaImages / Getty Images Hungary

Egészségügyi kockázatok

Ez a levegőszennyezés igen komoly veszélyt jelent a Jakartában élő több mint 10,5 millió ember egészségére. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légszennyezés az egyik legnagyobb, megbetegedéseket és halált okozó egészségügyi kockázat az óriási városban, amely nemcsak a légúti, hanem daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségekért is okolható. Egy idén publikált felmérés szerint 2019-ben a szennyezés 5054 jakartai halálesetért tehető felelőssé.

Hamu és füstköd

A légszennyezettség Indonézia más nagyobb városaiban is elérheti a kritikus szintet, amely legaktuálisabb levegőminőségi adatai folyamatosan nyomon követhetők. A közlekedésből és ipari tevékenységből származó szennyező anyagok mellett a levegő minőségét befolyásolják a vulkánokból származó hamucsóvák is. Emellett a májustól novemberig tartó száraz időszakban az erdőtüzekből kialakuló füstköd miatt is rossz a levegőminőség Indonézia egyes részein, különösen a Riau-szigeteken, Közép-Szumátrán és Kalimantánban. 

Már az elnök is köhög

Az egészségügyi kockázatokat mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 2023 első hat hónapjában több mint 630 ezer légúti megbetegedést regisztráltak. Noha a légszennyezés ellen már régóta felemelték a szavukat egyes szervezetek, eddig nem igazán történt előrelépés. Pedig 2021-ben a bíróság megállapította, hogy levegőminőség javításáért nem más, mint a kormány felelős, ám Joko Widodo elnök inkább a fellebbezést választotta, mintsem hogy teljesítse az ítéletet. Idén azonban, miután kiderült, hogy az elnök hetekig tartó, köhögéssel járó légúti tüneteit is a rossz minőségű levegő belélegzése okozza, Widodo gyors intézkedéseket rendelt el.

Az indonéz fővárosban az állandó zsúfoltság és az óriási forgalom is nagy gondot okoz
Fotó: Didier Marti / Getty Images Hungary

Elköltözik a főváros

A megapoliszban a levegőszennyezettség mellett még óriási közlekedési dugókkal és a zsúfoltsággal is szembe kell nézniük, ráadásul Jakarta a világ leggyorsabban süllyedő városa.

Ez annyit tesz, hogy a megnövekedett urbanizáció – többek között a talajvíz kitermelése, valamint a tengerszint-emelkedés – miatt egyre süllyed a város.

A jóslatok szerint a Jáva-sziget északnyugati partján fekvő város egyharmada 2050-re víz alá is kerülhet, miután Jakarta egyes részei évente közel 11 centimétert süllyednek. Többek között ezért is helyezik át a fővárost Jakartából Borneó szigetére, a Kalimantan dzsungel kellős közepére.

Idézőjel ikon

Az új központ munkálatai már tavaly elkezdődtek, és azt tervezik, hogy az új fővárost, Nusantarát 2024. augusztus 17-én, Indonézia függetlenségének napján avatják fel.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a város már ekkorra el is készül: előrejelzések szerint Nusantara teljes pompájában csak 2045-ben, az ország 100. évfordulóján látható majd.

Az indonéz főváros lakói szinte egytől egyig maszkot hordanak
Fotó: rudi_suardi / Getty Images Hungary

Különleges látnivalók

Jakarta megannyi súlyos problémája ellenére egy igazán különleges, pezsgő város, tele izgalmas látnivalókkal. Itt található például az imádkozók számát tekintve a világ kilencedik és Délkelet-Ázsia legnagyobb mecsete, az Istiqlal, amely egyszerre több mint 120 ezer embert képes befogadni.

A mecsettől nem messze található Jakarta holland gyarmati időkből származó, mindenki számára ingyenes gótikus katolikus temploma.

Aki az indonéz fővárosban jár, annak vétek kihagynia a holland stílusú épületeket Kota Tuát, Jakarta óvárosát, amely kicsit olyan, mintha valóban Hollandiában járnánk. A történelmi emlékekre áhítozó utazóknak kitűnő választás az Indonéz Nemzeti Múzeum, ahol ezernél is több történelmi jelentőségű tárgyat csodálhatnak meg. A természet közelségére vágyóknak remek kirándulási lehetőség egy a Jakartai-öbölben található Ezer szigetre tett látogatás. Közülük az egyik Pulau Putri, egy alig 8 hektáros sziget, ahol a tengerfenékre épített panoráma-alagútban figyelhetjük meg a szemet gyönyörködtető víz alatti világot. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.