Otthonunk biztonsága mindannyiunk számára fontos, de vajon amikor megválasztjuk azokat az eszközöket, amelyekkel garantálni próbáljuk ezt, jól cselekszünk?
Rácsok, kamerák, riasztók: a legtöbb embernek ezek jutnak eszébe, ha otthona biztonságát fokozó eszközökről kérdezzük. Ezek is fontosak, de van, ami még inkább az, tudtuk meg Molnár István Jenő bűnmegelőzési szakértőtől, a Bűnmegelőzéssel a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület alelnökétől, aki rendőrként, jogászként és egyetemi tanárként egyaránt azért dolgozik már 15 éve, hogy nagyobb biztonságban élhessünk.
Van, ami nem véd, hanem bajba sodorhat
Ahogyan a szakértő a Díványnak elmondta, a rácsoknak, riasztóknak, erős bejárati ajtóknak vagy a kutya jelenlétére figyelmeztető tábláknak tényleg van haszna, mégpedig azért, mert az elkövetők legnagyobb ellensége az idő. Mindezek – főleg egyidejű – kijátszása pedig komoly szakértelmet, s ezzel párhuzamosan több időt igényel.
„Tehát minden, ami lassítja, vagy befolyásolja az elkövetőt abban, hogy milyen döntést hoz, és hogyan mérlegel, az segít”
– mondta Molnár István Jenő, hozzátéve, hogy van ugyanakkor egy Magyarországon nagy elterjedt tendencia, amely a betörők malmára hatja a vizet.
„Irreálisan védjük az intim szféránkat, úgy építkezünk, hogy ne lehessen belátni, ez pedig teljes mértékben szembemegy az építészeti bűnmegelőzés alapelveivel.
Az átláthatatlan terep az úgynevezett természetes felügyeletet meghiúsítja:
ha óriási tujákat ültetünk a telekhatárra vagy hatalmas falat emelünk a szomszéd felé, azzal megakadályozzuk, hogy a járókelők vagy a szomszéd észrevehessenek bármi gyanúsat” – fogalmaz.
Az erődítményszerű otthonok építői tehát hiába hiszik, hogy nagy falaikkal nagy biztonságot építettek maguk köré. Könnyen lehet, hogy hatalmasat tévednek, mivel, ha ezeken a falakon átjut valaki, annak biztosították a nyugodt munkavégzést. A szakértő azért is tartja fontosnak kiemelni ezt a családi házban élőket érintő jelenséget, mert az adatok szerint a betöréses lopások többsége az ilyen típusú ingatlanokat érinti: az elkövető oda megy be, ahol feltételezi, hogy nagy értéket talál, egy erősen védettnek tűnő ház pedig ilyen.
Így gondoskodj otthonod biztonságáról
A bűnmegelőzési szakember ezért ellenjavalltnak tartja az erődítményszerű építkezést: az átláthatóbb tereket biztonságosabbnak véli, példaként pedig a budapesti Bikás parkot említi, amelyet tízemeletes panelházak vesznek körbe.
„Ezek önmagukban nem sugallnak biztonságot ma sem, de köztük kialakítottak egy parkot futókörrel, focipályákkal, szabadtéri kondiparkkal, kávézóval, szökőkúttal, pingpongasztalokkal és játszótérrel.
Jobb napokon hatalmas a nyüzsgés a téren, hajnalban jönnek a futók, aztán a kutyások, a családok, délután a fiatalok, a sportolók, folyamatos az élet.
Egy ilyen átlátható, funkciókat vegyítő tér biztonságos környezetet teremt” – mondja.
Persze ilyen tereket az egyének nem tudnak saját akaratukból létrehozni: nekünk saját magunk környezetében kell a lehető legtöbbet megtennünk, és tudunk is mit tenni Molnár István Jenő szerint, aki a következőket ajánlja:
- érdemes rácsokat felszerelni otthonunk nyílászáróira,
- lehetőleg ne műanyag ablakokat építtessünk be, mert ezeken könnyebb bejutni egy felhevített fémdarabbal megolvasztva az ablakkeretet,
- riasztót is telepíthetünk, vagy kamerát: utóbbiból pár tízezer forintért már vásárolható wifis verzió,
- a mozgásérzékelős lámpa felszerelése is segít: az elkövető nem örül, ha megvilágítják,
- kertekbe szürkület után felkapcsolódó alapvilágítást is megéri telepíteni, ez is azt a látszatot kelti, hogy otthon vagyunk,
- gondoskodjunk arról, hogy elutazásunk esetén se ömöljenek ki a szórólapok a postaládából, mert ez felhívás a keringőre,
- tartsuk rendezetten otthonunk környékét, ne keltsük elhagyatottság látszatát, mert az felkeltheti az elkövető kíváncsiságát,
- ha értékes tárgyat, például tévét vettünk, ne helyezzük ki ajtónk elé a dobozát egy társasházban sem.
Mindezt a biztonságtudatosság jegyében ajánlja a bűnmegelőzési szakember, e téren ugyanis még gyerekcipőben jár az ország.
„Mindenféle tudatosság van, de
az egyén felelősségét biztonság terén az emberek az állam, a rendőrség, az önkormányzatok, a közterület-felügyelők és néha még a tűzoltók mögé sorolják.
Pedig apróságokkal lehet befolyásolni az elkövetőt” – vélekedik.
Ha jóban vagy a szomszéddal, sokat tettél
A szakértő arra is felhívta figyelmünket, hogy nem kell paranoiásan rettegni a betörésektől: ezek száma hazánkban csökkent, az online térbe tevődött át a bűnelkövetők tevékenysége, ahol sokkal könnyebben érnek célt, mint ha betöréssel foglalkoznának. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy nem kell néhány dologra odafigyelnünk. Közösségimédia-profiljainkon csak ismerőseink számára mutassunk meg már alapadatokat is, a külvilágnak ne, ha elutazunk, arról ne előre, hanem utólag tegyünk közzé bejegyzést, és ami az alapot adhatja arra, hogy ha valami furcsa dolog történik, azt azonnal észrevegye valaki: alakítsunk ki élő kapcsolatot szomszédainkkal.
„Nem véletlenül született meg az a mém, amely a szomszéd nénit mint természetes térfigyelő rendszert mutatja be. Ismerjük meg a szomszédainkat: enélkül nem elvárható, hogy ha történik valami furcsa, akkor azt bárki észrevegye”
– vélekedik Molnár István Jenő bűnmegelőzési szakértő.
Ha a fenti szempontokat betartva éljük mindennapjainkat, sokat tettünk a biztonságunkért is, ugyanakkor az is tény a szakértő szerint, hogy régi, elfeledettnek hitt módszerekhez is vissza-visszanyúlnak a bűnözők, ha úgy gondolják, már kikopott az emberek emlékezetéből.
