Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss jelentése mutatott rá az élelmiszerek csomagolóanyagában rejlő nem is kis veszélyre.
A biszfenol A (BPA) az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyi anyag a világon, melyet ételek műanyag vagy fémcsomagolásában, többször használatos műanyag palackokban és ivóvízcsövekben is használnak Európa-szerte.
A kontinensen jó ideje ismerik a BPA káros hatását: a vegyület a doboz vagy üveg használata közben kioldódhat, ezáltal ételeinkkel és italainkkal szervezetünkbe kerülhet.
Ha ez megtörtént, akkor a BPA az endokrin működést befolyásolhatja, akár meddőséget vagy allergiát is kialakíthat.
Ennek kivédésére az EU-ban már 2010 óta nem lehet BPA-t tartalmazó cumisüvegeket forgalomba hozni, és korlátozták az anyag használatát más, élelmiszerekkel érintkező tárgyakban is.
A BPA 0,6 mg/kg koncentrációban még nem okoz egészségkárosodást, de érdemes ennél alacsonyabbra szorítani jelenlétét az élelmiszer-csomagolásban.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ugyanakkor aggasztó jelentést tett közzé a közelmúltban: európai országokat vizsgálva arra jutottak, hogy sok helyen még mindig magas a BPA vizeletbe történő kiválasztódása, ami arra utal, hogy az egészségügyi határértéken felüli mennyiségben tartalmazhatják az anyagot az élelmiszer-csomagolások.
Összesen 11 országból – Horvátországból, Csehországból, Dániából, Franciaországból, Finnországból, Izlandról, Luxemburgból, Lengyelországból, Németországból, Portugáliából, Horvátországból, Svájcból és Németországból – származó mintákat vizsgáltak 2756 felnőttől. Úgy találták, hogy ezekben az államokban 71–100 százalékkal lépi túl a BPA mennyisége a határértéket, ami egészségügyi problémák kialakulásának lehetőségével jár.
