A gyermekkorban elszenvedett traumák felnőttként nemcsak a magánéletünkre vagy az önbizalmunkra vannak rossz hatással, de az egészségi állapotunkra és az életkilátásainkra is.
Két amerikai orvos, Vincent Felitti és Rob Anda több mint 20 éve vizsgálja, hogy milyen kapcsolat lehet a gyermekkorunk és későbbi betegségeink között. Az általuk létrehozott ACE-kutatás azonban nem a szívbetegségekből vagy a daganatos megbetegedésekből indult ki, hanem az elhízásból. Ezzel kapcsolatban történt meg a felfedezés: a súlyosan elhízott páciensek nagy részének volt valamilyen gyermekkori traumája.
A túlsúly mögött is a fájdalom rejtőzhet
A professzor a 80-as években egy olyan San Diegó-i intézményben dolgozott, ahol súlyproblémákkal küszködő pácienseknek segítettek lefogyni. A legnagyobb sikert egy fiatal nő érte el, akinek 135 kilogrammtól sikerült megszabadulnia. Rövid idő elteltével azonban ismét felkúsztak rá a pluszkilók. Kiderült, hogy az egyik munkatársa ajánlatot tett neki, mire a nő újra hízni kezdett. Hamarosan az is a felszínre bukkant, hogy a nőt az egyik férfi családtagja gyerekként zaklatta, így számára a túlsúly a biztonságot jelentette.
Ezek után a szakember már tudatosan kérdezett rá a betegeinél a gyermekkori élményekre, és bizony hamar kiderült, hogy a túlsúly mögött gyakran borzalmas traumák húzódnak meg. A következő években több mint 17 ezer résztvevővel töltették ki az úgynevezett ACE-kérdőívet, és az ott születő válaszok megerősítették azt az elképzelést, miszerint a súlyos egészségügyi problémák sokkal gyakoribbak voltak azoknál, akiket gyermekkorukban bántalmaztak vagy elhanyagoltak.
A résztvevők 28 százalékát bántalmazták, sokan élték át a szülők válását, vagy hogy az anyjuk vagy az apjuk szenvedélybeteg volt.
Az átélt traumák következményeként gyakori volt az elhízás, a szerhasználat, a dohányzás és a depresszió, amely szintén rontotta a páciensek életkilátásait.
Trauma esetén háromszor nagyobb az esély a rákra
Az ACE-kérdőív 10 pontjában a résztvevőktől többek között megkérdezik, hogy 18 éves korukig a szüleik elváltak-e, volt-e mentális betegségük, erőszakosak voltak-e, illetve a kitöltőt bántalmazták-e szóban, fizikailag, vagy elhanyagolták-e. Minden igen válasz egy pontot jelent. A kutatás eredményeként arra jutottak, hogy azok, akiknek négy vagy annál több pontjuk gyűlt össze, azoknál kétszer nagyobb eséllyel jelentkezett szívbetegség, míg akiknek hét vagy annál több kérdésre volt igen a válaszuk, azoknak háromszor nagyobb az esélye, hogy valamilyen daganatos betegség támadja meg őket.
Felittiék kutatását ma már nemzetközi egészségügyi szervezetek is elismerik, ugyanakkor a kutatók kihangsúlyozták, hogy ritka, amikor a kezelőorvos rákérdez a páciens előéletére, és nemcsak a betegségei, de a lelki sérülések tekintetében is.
A kutatásnak azonban vannak kritikusai is, akik szerint nem lehet kijelenteni, hogy ok-okozati összefüggés van a gyerekkori traumák és a betegségek között, ám azt elismerik, hogy a stressz komoly negatív hatással lehet a lelki és fizikai egészségünkre.
10 pontból 10
Az ACE-kérdőív kapcsán az egyik legismertebb eset Carol Reddingé, aki a 90-es évek végén számos problémával küzdött. Párkapcsolati gondjai mellett depresszió gyötörte, ráadásul több daganatos betegséggel is meg kellett harcolnia. Amikor Carol megjelent Felitti rendelésén, és kitöltötte az ACE-kérdőívet, mind a 10 kérdésre igen választ adott.
A felismerés hatására terápiára kezdett járni, igyekezett feldolgozni a családjában őt ért bántásokat, majd idővel csatlakozott Felitti csapatához, és trénerként segítette munkájukat, egészen 2017-ben bekövetkezett haláláig.
