„A kert végében fotóztam, és közben a szél elvitte a házam tetejét”

Olvasási idő kb. 3 perc

Esztert többször repítette arrébb a villám, előfordult, hogy az utolsó pillanatban menekült el az óriási égszakadás elől, de ugyanúgy imádja a viharokat, mint gyerekkorában.

A nyári nagy melegben egyértelmű jelei vannak, ha közeledik a vihar. Sántha Eszter olvasni tudja ezeket, hiszen a nagymamája megtanította, hogyan szállnak a madarak, miképp vonulnak a hangyák, és hogyan jelzi az emberi szervezet, hogy rövid időn belül leszakad az ég alja. Eszter ilyenkor gépet ragad, hogy elkészüljön a tökéletes viharfotó. Gyakran 2000-szer is kattint, mire egy használható az objektívére akad.

A tökéletes viharról nem készült fotó

Az első fényképezőgépét a nagymamájától kapta, majd egy komolyabb gépet egy keszthelyi fotóstól, Gyuri bácsitól, aki azt tanácsolta, fényképezzen manuálisan, hogy megtanulja a fényeket. 

„Biológia szakra jártam, sokat kirándultam a Keszthelyi-hegységben, először természetfotókat készítettem – idézi fel Sántha Eszter. Az egyik legnagyobb elismerés az volt, amikor az egyik képemet látva egy idős hölgy azt mondta, nem hitte, hogy egy pók szép tud lenni. Aztán jöttek a meteorológiai jelenségek, fotóztam naplementét, csillagokat. De a viharok ereje és szépsége nagyon hamar magával ragadott.”

Eszter az objektív mögött érzi jól magát
Fotó: Elvio Perelli

Ráadásul Eszter egy ajándéknyaralás után Olaszországba költözött, éppen a Pó folyó deltájának vidékére, ahol gyakoriak az erős viharok. 

„A tökéletes vihart is Olaszországban láttam, de épp az autópályán vezettem, így nem készítettem róla fotót. Tehát azt még le kell vadásznom. De ott óriási erők mozdulnak meg; előfordult, hogy a kert végében fotóztam, és közben a szél elvitte a házam tetejét.

Méterekkel dobta arrébb a villám ereje

Veszélyes helyzetekért azonban nem kellett külföldre utaznia; néhány éve a szentgyörgyvári kilátónál majdnem otthagyta a fogát. 

„Kanizsa felől jött egy szupercella, rajzolni nem lehetett volna szebbet – mondja Eszter. Autóba ültünk a testvéremmel, a kilátóhoz hajtottunk, és kértem, úgy egy óra múlva jöjjön értem vissza. A vihar azonban óriási sebességgel közeledett, így inkább szaladni kezdtem lefelé a kilátóból. Az első emeletről lökött ki a szél; ráadásul éppen mellettem kidőlt egy jegenyefa, aminek a teteje eltalált.

Idézőjel ikon

Súlyos zúzódásaim voltak, megsérültek a bordáim, eltört a kulcscsontom. Emlékszem, összekuporodtam, és úgy vártam, hogy a nővérem visszaérjen.”

Az is előfordult, hogy egy medence szélén végigfutó fadobogóra állította az állványát, és abba csapott a villám. A fa kigyulladt, az állvány pedig megolvadt.

A viharfotó címe: Ölelés
Fotó: Sántha Eszter

„Ennél azonban még veszélyesebb volt, amikor az egyik ismerősöm szólt, hogy tornádót látott Keszthely környékén. Azonnal odaautóztam, és letáboroztam egy ipari áramoszlop mellett. Ezt nem kellett volna: a villám belecsapott, én pedig métereket repültem, egyenesen az autóútra. Az volt a szerencse, hogy éppen nem járt senki arra, mert még el is ütöttek volna. Ha viharba kerülünk, mindig keressünk zárt helyet, és ne a fém buszmegállót, mert azzal sem járunk jól. Eszünkbe ne jusson az erkélyen, a fémkorlát mellett gyönyörködni a villámokban, mert könnyen odacsaphat a ménkű.

A villámok is ölelkeznek 

Eszter semmiképpen sem javasolja, hogy a következő alkalommal, amikor elborul az ég alja, rohanjunk a telefonunkkal fotózni.

„Nekem négy évembe telt, míg megtanultam, hogyan viselkedik a vihar, és azt mondom, jobb, ha mindenki így tesz, ha nem akar nagy galibát – javasolja a viharvadász. Érdemes megnézni, milyen irányból érkeznek a felhők, és hogyan csap le az égzendülés. Amikor gyerek voltam, Kehidakustányban a nagymamám mindig szólt, hogy siessek a kapálással, ha felrezzentek a seregélyek. Tudta, hogy hamarosan jön az eső. De ugyanúgy vihart mutat, ha kirajzanak a hangyák, vagy bejönnek a legyek. Ha a varjak körberepülnek, eső várható, ha pedig a gólya letakarja szárnyával a fiókáit, jég fog esni. Amikor a nyári melegben telített párával a levegő, estére vihar jön, ha pedig minden ok nélkül feláll a karunkon a szőr, az az elektromosságtól van, amit tol előre a hideg levegő.”

Esztert a viharok ereje és szépsége nyűgözi le
Fotó: Sántha Eszter

Eszter egyik legnagyobb büszkesége, hogy a keszthelyi Balaton Színházban együtt állíthatott ki azzal a Gyuri bácsival, aki gyerekkorában tanította a fényképezés csínjára-bínjára. 

„Otthon nincsenek kifüggesztve a képeim, a helyi fotóklub hűtött helyiségében tartom azokat, amelyeket előhívattam. De persze vannak kedvenceim. Az egyik, amelyen kivehetően a felhőből érkező villám a helyi kórház kéményébe csap. A másiknak az Ölelés címet adtam. Az tényleg olyan, mintha a két villám ölelésbe fonódna.” (Címlapfotó: Sántha Eszter)

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.