Hihetetlen módon talál meg festményeket a rekorder galéria egyik női vezetője

Olvasási idő kb. 7 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Festmények közt nőtt fel, ma édesanyaként maga is a művészet szeretetét adja át gyermekeinek Kelen Anna. A Virág Judit Galéria névadó alapítójának lányaként született Anna ma már vezető művészettörténésze a galériának: interjúnkban kalandos nyomozásokról is mesélt nekünk.

Anna édesanyja igazi úttörője a magyar galériaéletnek: nőként jutott igazán magasra, galériájával pedig olyan eredményeket ért el, melyekre még az is felkapja a fejét, aki nincs annyira otthon a festészetben. Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget címet viselő festményét 2021-ben 460 millió forintért ütötték le egy árverésükön, de Rippl-Rónai József A geszti kastély kertjében című képéért is 300 milliót fizetett egy licitáló tavalyi aukciójukon. 

Anna lassan átveszi a stafétát édesanyjától ebben az izgalmas világban, melyről a Dívány olvasóinak beszélt.

Ilyen egy művészeti galéria vezetőjének lenni – interjú

A huszonhat éve működő 900 négyzetméteres Falk Miksa utcai galériában találkoztunk Annával: a termekben épp a következő aukció anyagát bemutató kiállításuk rendezése folyt, miközben mi hamisítványokról, nagy rejtélyekről és a nőknek a galériák világában jelenleg betöltött szerepéről beszélgettünk.

Kelen Anna a Virág Judit Galériában adott interjút a Díványnak
Fotó: Kiss Marietta Panka

Egy galériatulajdonos lányának gyerekkorában mekkora szerepet kap a művészet?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy anyukám révén ebben nőttem fel, hozzászoktam ahhoz is, hogy képek vannak körülöttem a lakásban, és láttam őt kiskoromtól kezdve árverezni is, ez nagyon tetszett, imponált nekem. Szó szerint ebben a közegben nőttem fel.

Mégsem ebben az irányban tanultál tovább, a művészet világától távol álló társadalomtudományokat választottad…

Nem volt rajtam presszió. Engem mindig is érdekeltek a társadalomtudományok, és nem is gondolom, hogy olyan különböző területet jelentenének a művészetekhez képest. Inkább határterületek, és erősítik, kiegészítik egymást. Már középiskolásként is jelen voltam a galéria életében, dolgoztam árveréseken, nyilván sokkal kisebb mértékben, mint ma, de benne volt a mindennapjaimban a művészet.

Politológiát és szociológiát tanultál. Hol vannak a kapcsolódási pontok ezekben a tudományokban a művészet felé?

A szociológiának létezik olyan ága, amely művészetszociológiával foglalkozik. Azt gondolom, a kortárs művészet azért is kortárs, mert reflektál az őt körülvevő világra. A kortárs művészek az őket körülvevő társadalmi problémákat vizsgálják, azokra adnak valamilyen választ.

A szociológia ugyanezt csinálja, tükröt tart a társadalom elé.

Lehet kapcsolódási pontot találni abban, hogy milyen problémákat látnak a mai társadalomban.

A művészet mindig is élete része volt
Fotó: Kiss Marietta Panka

Hogyan terelt az élet mégis a galéria felé?

Édesanyámmal közösen született az a döntés, hogy itt dolgozom egy évet, az egyik nővérem is megtette ezt korábban, de ő végül nem maradt. Abban állapodtunk meg, hogy próbáljuk ki, nézzük meg, és ha tetszik, akkor jelentkezzek egyetemre művészettörténet szakra. Ez így is lett, az egyetem nagyon tetszett, nagyon szerettem tanulni, órákra és előadásokra járni is. Érdekelt, amit tanultam, de az is tetszett, hogy ez egy változatos munka, van benne egy ciklikusság.

Idézőjel ikon

Minden képnek megvan a maga története, és minden ember is, aki bejön, más.

Lehet elmélyült szakmai munkát folytatni, utána ügyfelekkel kell tartani a kapcsolatot, a pörgés és az elmélyülés folyamatosan váltogatják egymást.

A munkád melyik szegmensét élvezed jobban: az elmélyült kutatást, vagy amikor rivaldafénybe helyezi a galériát egy aukció?

Nagyon szeretem az elmélyült időszakokat, de örülök, hogy nem csak ebből áll a munkám. Én úgy tudom igazán élvezni ezt az egészet, hogy tudom: ez is csak egy időszak. 

A képek történetének kutatása a legérdekesebb számomra, ahogyan a kirakósdarabokból összeáll egy nagy egész.

Ezt nem lehet megunni, mert mindig más, jó, ahogy egyre több morzsa áll össze. Az árveréseknek is van egy izgalmas hangulata.

Virág Judit és galériája úttörő szerepet vállalt a magyar művészeti életben, megmutatta, hogy nőként épp annyira helye lehet valakinek itt, mint férfiként. Te, egy generációval később, hogyan éled meg, van még e téren harc, vagy ez teljesen elfogadottá vált?

Anyukám ebben valóban úttörő volt, az ő helyzete még sokkal nehezebbnek bizonyult. Szerencsére sokat változott a világ, kevésbé érzem problémának, de még ma is jellemzőek a nehézségek.

Ez nemzetközi szinten is így van, vagy magyar sajátosság?

Az árverezők nemzetközi szinten is inkább férfiak, mint nők, az utóbbi években látom azt, hogy már ugyanolyan számban képviseltetik magukat a nők is ilyen szerepben, mint a férfiak.

Nagyon élvezi a háttérben zajló műhelymunkát is
Fotó: Kiss Marietta Panka

Másféle a dinamikája egy árverezésnek, ha nő vezeti? Van ilyen szempontból egy női árverezőben hozzáadott érték?

Biztosan, de a személyiség is hozzájárul. Nem lehet kijelenteni, hogy ilyen egy női és ilyen egy férfi árverező, de a dinamikában vannak különbségek. Nem jobb és rosszabb egyik vagy másik, hanem más.

Az árverezések köré szerveződik a galéria élete?

Igen: most már évi hat-hét aukciót tartunk, ezeket tűzzük le először. Ezeket megelőzi egy kéthetes árverési kiállítás. A fennmaradó időszakra lehet pluszprogramot kitalálni, ami általában nonprofit kiállítás. Ezt is nagy kihívást jelent megszervezni, főként, mert ezeknek nagyon jó a fogadtatása. Sokan jönnek be azért, mert végre megnézhetnek egy képet – az ilyen kiállítások sok motivációt adnak.

Ez is a siker egy fajtája, de sokkal többekhez eljut az, ha több százmillió forintért adtok el egy képet, szakmailag pedig érdekesebb lehet egy eltűntnek vélt festményt felkutatni. Valójában mi számotokra a legnagyobb siker?

Ezek együtt. For profit galéria vagyunk, úgy nem tudunk működni, ha az anyagilag nem mérhető.

Ebből fakadhat az, hogy ha magas árakat érünk el, könnyebb eljutni a rejtőzködő, lappangó csodákhoz, és hazahozhatunk egy festményt.

Ez lehet, hogy kevésbé látványos, érdekes, de nagyon fontos. Sikernek éljük meg azt is, amikor a nonprofit, ingyenesen látogatható kiállításainkra, programjainkra rengetegen eljönnek és sok pozitív visszajelzést kapunk.

Van kedvenc sztorid kép megtalálásához köthetően?

Több is. Talán a legismertebb az, ami a Stewart Little kisegér című filmhez kapcsolódik: a Berény Róbert-kép, amit a filmben látott meg a monográfus Barki Gergely, majd hosszú éveken át folytatott tárgyalások után sikerült megszereznünk és árverésre bocsátanunk. Volt olyan Kádár Béla-festmény, amit Amerikában találtunk meg, volt olyan is, ami egy ingatlanhirdetésben köszönt vissza egy ház falán.

Hogy lehet ilyesmibe botlani? Nyilván nem böngészel ingatlanhirdetéseket nap mint nap csak azért, hátha felbukkan egy kép…

Ez valahol szerencse kérdése is, szól-e valaki, ha ilyesmit lát. Kádár Béla képeinek nagy részét Amerikában adták el, mostanában bukkannak fel eladóként. Nagyon sok energiát fektettem be abba, hogy tudjanak arról, minket érdekelnek ezek, ez mostanra beért, és szólnak, ha előkerül valami. El kell vetni ezeket a magokat, és egy idő után szerencsés módon beérhetnek.

A hamis képek leleplezése is a mindennapok feladata
Fotó: Kiss Marietta Panka

Munkátok mekkora részét teszi ki az, hogy kiderítsétek: hamis-e egy kép?

Ez mindennapos: naponta hoznak be hamis képeket is. A legtöbb nagyon rossz minőségű hamisítvány, ami ugyanakkor a laikust megtévesztheti. Ezek bukkannak fel internetes adásvételi oldalakon vagy a bolhapiacokon nagyon nagy számban.

Pár ezer forintért nagy nevű művészek alkotásait kínálják: ami húszmillió forintba kerül, azt nem lehet megvenni tízezer forintért, de sokan még mindig abban reménykednek, hogy a szerencsés kivételt alkotják.

Ezek könnyebben kiszűrhetők, de vannak nehezebb esetek is, ha a kép az adott korszakban készült. Vaszary Jánost már saját idejében hamisították, vagy tanítványai festettek az ő stílusában, majd utólag rátették az ő szignóját. Többlépcsős eljáráson megy végig egy kép, teljes szakmai konszenzusnak kell születnie az eredetiségről. A kutatás egyrészt a könyvtárakban zajlik, keressük, van-e az adott képnek nyoma, de végzünk anyagvizsgálatot is minden képen, adott esetben külső szakértők, restaurátorok bevonásával. Van olyan restaurátor, aki meg tudja mondani papír alapján, mikor készült a papír, amire festettek, és például jó helyen van-e rajta a rajzszög. Adott esetben a vizsgálat hetekig is eltart.

Mennyire családbarát ez a munka?

Igyekszünk, hogy az legyen. Én nagyon szerencsés helyzetben vagyok, de nálunk minden anyuka hat órában dolgozik, nincs gond, ha valakinek otthon kell maradnia a beteg gyerekével. Nekem is van kisgyermekem. Lehetne kevésbé családbarát módon is csinálni a galériát, de a mi helyzetünk szerencsés. Azért persze van, hogy dolgozunk hétvégén, és az árverések is este vannak.

A te gyermeked is ugyanúgy lát árveréseken téged, mint te annak idején édesanyádat?

Ő még nem jött el, de tévében már látott szerepelni, újságban is, és az tetszett neki. De elég sok festő nevét ismeri már, sőt, képeket is.

Izgalmas és kihívásokkal teli a munka, amit végez
Fotó: Kiss Marietta Panka

Az előfordul, hogy hirtelen pakolni kell a bőröndöt, mert Amerikában meg kellene nézned egy képet?

Igen, épp Amerikába így jutottam el. Nem mondom, hogy nagyon gyakran, de időnként van erre is lehetőség. Ha egy érdekes és olyan kvalitású műtárgy bukkan fel, akkor érdemes elmenni és megnézni. Kanadából is hoztunk haza már így képet. Az is érdekes, hogyan kerültek ezek a festmények el Magyarországról.

Rekonstruálni lehet a teljes útjukat is akár?

Szerencsés esetben igen. Ezek általában olyan képek, amelyeket művészek külföldi kiállításokon adtak el. Nagyon érdekes azonban az, ahogyan Chiléből egy nagyobb Mednyánszky László-kollekció hazakerült. Sikerült visszafejteni: az ilyen képek tulajdonosai általában magyar leszármazottak, akiknek nagyszülei, dédszülei vitték ki a képeket. 

A chilei képek is úgy kerültek ki, hogy 1956-ban abban a pár napban, amíg a forradalom alatt nyitva volt a határ, a család kivándorolt Bécsbe, Amerikába, aztán Dél-Amerikába, és vittek magukkal összetekerve 10-12 Mednyánszky-vásznat.

Megőrizték a gyerekek és az unokák is, és jelentkeztek, így kerültek vissza a képek Magyarországra.

Így aztán tényleg összefonódik a politikai és a művészet.

Így van. Ezek varázslatos történetek. Minden képnek van egy sztorija: amikor lekerülnek az állványról, időnként olyan események befolyásolják a sorsukat, ami borzasztó izgalmas.

Van még olyan kép, amit szeretnél megtalálni?

A háborúk sajnos tizedelték a magyar műtárgyállományt, sokat szeretnénk megtalálni. Én Patkó Károly Rómában is alkotó festő képét keresem.

Idézőjel ikon

Szerintem élete fő műve, csak fényképről ismerem: egy akt felülnézetből.

Nagyon izgalmas, nagy méretű, és sehol sincs, 1931 óta senki nem látta. Csak remélni tudom, hogy valamikor előkerül.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.

Lájfhekk

Így tilos eltávolítani a kullancsot: tanuld meg a helyes módszert!

A kullancs helyes eltávolítása fontos, a helytelen módszerek ugyanis növelhetik a fertőzés kockázatát. Az állatot nem szabad leönteni semmivel, megégetni sem jó ötlet. Megfelelő eszközzel vagy végső esetben körömmel kell megfogni a bőrhöz lehető legközelebb, és egyenes, felfelé irányuló, határozott mozdulattal el kell távolítani. A rángatás, kapkodás vagy a várakozás problémát okozhat.

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.