Határozatlan vagy, ha dönteni kell? Ez egy nagyon előnyös tulajdonság, mutatjuk, miért

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A határozatlanság nemkívánatos tulajdonságnak tűnhet, azonban a kutatások azt mutatják, hogy valójában sokkal jobb döntéseket hoznak a bizonytalankodó emberek.

Míg egyesek nagyon gyorsan döntenek, mások jó sokáig mérlegelik a lehetőségeket, és lehet, hogy még ezután sem mernek lépni. A határozatlanság megviseli az embert; szorongást keltő érzés, ha tudjuk, választani kell, de képtelenek vagyunk rá. Nemcsak a bizonytalanság érzése feszít ilyenkor, hanem az időfaktor és a düh is, amit azért érezhetünk, mert nem merünk kijelölni egy bizonyos utat a folytatáshoz. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy ennek jó oldala is lehet: általában bölcsebbek a hezitálók, mint azok, akik túl gyorsan dűlőre jutnak egy-egy kérdéses helyzetben.

A perfekcionizmus a döntéseinkre is kihat

A pszichológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a határozatlanság gyakran a perfekcionizmus eredménye. A perfekcionisták félnek a rossz döntéssel járó szégyentől, kudarctól vagy megbánástól, ezért addig halogatják annak meghozatalát, amíg nem bizonyosodnak meg arról, hogy helyesen cselekszenek. Bizonyos esetekben persze egyszerűen soha nem érik el ezt a magabiztossági szintet, így az ezzel járó frusztráció a boldogság gátja lehet.

A döntésképtelenség igazán szorongató érzés
Fotó: Ekaterina Goncharova / Getty Images Hungary

Mégsem rossz a hosszas mérlegelés?

Ez alapján a határozatlanság nemkívánatos tulajdonságnak tűnik. A legújabb kutatások szerint azonban a döntéshozatalért folytatott küzdelemnek – bármennyire is kényelmetlen – megvan a maga előnye is, mivel megvédi az embereket attól, hogy elhamarkodottan és rosszul ítéljenek meg egy helyzetet.

Az elméletet Jana-Maria Hohnsbehn kutató és Iris Schneider szociálpszichológia-professzor nemrégiben megjelent tanulmánya is alátámasztja.

Hohnsbehn és Schneider az ambivalenciára (két ellentétes gondolat, érzés egyidejű jelenléte) összpontosított, pontosabban az egyén megítélésének és döntéseinek (vagy ezek hiányának) hátterében álló gondolatokat és érzéseket vizsgálta. Például arra kérték az embereket, hogy értékeljék egy skálán, mennyire igazak rájuk az olyan kijelentéseket, mint: „Gondolataim gyakran ellentmondásosak” vagy „Gyakran úgy érzem, hogy végletekben gondolkodom.”

Többtényezős döntés

A kutatók arra jutottak, hogy akiben egyidejűleg dúlnak ellentétes érzések, nehezebben hoznak döntést is. Azonban kevésbé elfogultak is, amikor végül valamilyen eredményre jutnak, vagy véleményt nyilvánítanak. Ez azért lehetséges, mert a határozatlan emberek megvizsgálják a külső tényezőket, körülményeket is, tehát jóval racionálisabb döntés születik a végén, még ha több időbe is telik meghozni azt. 

A határozatlanság racionálisabb döntést eredményez
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Ezek az eredmények rendkívül fontosak, mivel a megerősítési torzítás – amikor csak a saját prekoncepcióink alapján hozunk ítéletet – az egyik leggyakoribb kognitív hibánk, amely megakadályozza, hogy racionálisan elemezzük a bizonyítékokat a személyes kapcsolatainktól a politikai nézeteinkig. Schneider tanulmányai például azt sugallják, hogy a magas ambivalenciájú emberek kevésbé hajlamosak a megerősítési torzításra. Például, ha valaki megcsúszik, a megerősítési torzítás miatt arra a következtetésre juthatunk, hogy ügyetlen volt az illető, és nem gondoljuk tovább, hogy esetleg csak a padló csúszott. Másik szemléletes példa, amikor a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekre rásütjük, hogy nem elég okos, anélkül, hogy figyelembe vennénk az anyagi gondjait vagy a családon belüli feszültségeket.

Cselekvéssel a tétlenség ellen

A tanulmány eredménye mindenképpen jó hír azok számára, akik nehezen döntenek, ugyanakkor érdemes törekedni arra, hogy ne töltsünk túl sok időt a lehetséges kimeneteleken töprengve. Szabjunk meg egy pontos határidőt, és addig igyekezzünk minél több hasznos információt megszerezni, ami segíthet a választásban. Hohnsbehn azt javasolja, hogy ha még ezután is döntésképtelenek vagyunk, válasszuk a cselekvést. Bármi jobb, mint egy helyben toporogva szorongani.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.