Határozatlan vagy, ha dönteni kell? Ez egy nagyon előnyös tulajdonság, mutatjuk, miért

Olvasási idő kb. 3 perc

A határozatlanság nemkívánatos tulajdonságnak tűnhet, azonban a kutatások azt mutatják, hogy valójában sokkal jobb döntéseket hoznak a bizonytalankodó emberek.

Míg egyesek nagyon gyorsan döntenek, mások jó sokáig mérlegelik a lehetőségeket, és lehet, hogy még ezután sem mernek lépni. A határozatlanság megviseli az embert; szorongást keltő érzés, ha tudjuk, választani kell, de képtelenek vagyunk rá. Nemcsak a bizonytalanság érzése feszít ilyenkor, hanem az időfaktor és a düh is, amit azért érezhetünk, mert nem merünk kijelölni egy bizonyos utat a folytatáshoz. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy ennek jó oldala is lehet: általában bölcsebbek a hezitálók, mint azok, akik túl gyorsan dűlőre jutnak egy-egy kérdéses helyzetben.

A perfekcionizmus a döntéseinkre is kihat

A pszichológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a határozatlanság gyakran a perfekcionizmus eredménye. A perfekcionisták félnek a rossz döntéssel járó szégyentől, kudarctól vagy megbánástól, ezért addig halogatják annak meghozatalát, amíg nem bizonyosodnak meg arról, hogy helyesen cselekszenek. Bizonyos esetekben persze egyszerűen soha nem érik el ezt a magabiztossági szintet, így az ezzel járó frusztráció a boldogság gátja lehet.

A döntésképtelenség igazán szorongató érzés
Fotó: Ekaterina Goncharova / Getty Images Hungary

Mégsem rossz a hosszas mérlegelés?

Ez alapján a határozatlanság nemkívánatos tulajdonságnak tűnik. A legújabb kutatások szerint azonban a döntéshozatalért folytatott küzdelemnek – bármennyire is kényelmetlen – megvan a maga előnye is, mivel megvédi az embereket attól, hogy elhamarkodottan és rosszul ítéljenek meg egy helyzetet.

Az elméletet Jana-Maria Hohnsbehn kutató és Iris Schneider szociálpszichológia-professzor nemrégiben megjelent tanulmánya is alátámasztja.

Hohnsbehn és Schneider az ambivalenciára (két ellentétes gondolat, érzés egyidejű jelenléte) összpontosított, pontosabban az egyén megítélésének és döntéseinek (vagy ezek hiányának) hátterében álló gondolatokat és érzéseket vizsgálta. Például arra kérték az embereket, hogy értékeljék egy skálán, mennyire igazak rájuk az olyan kijelentéseket, mint: „Gondolataim gyakran ellentmondásosak” vagy „Gyakran úgy érzem, hogy végletekben gondolkodom.”

Többtényezős döntés

A kutatók arra jutottak, hogy akiben egyidejűleg dúlnak ellentétes érzések, nehezebben hoznak döntést is. Azonban kevésbé elfogultak is, amikor végül valamilyen eredményre jutnak, vagy véleményt nyilvánítanak. Ez azért lehetséges, mert a határozatlan emberek megvizsgálják a külső tényezőket, körülményeket is, tehát jóval racionálisabb döntés születik a végén, még ha több időbe is telik meghozni azt. 

A határozatlanság racionálisabb döntést eredményez
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Ezek az eredmények rendkívül fontosak, mivel a megerősítési torzítás – amikor csak a saját prekoncepcióink alapján hozunk ítéletet – az egyik leggyakoribb kognitív hibánk, amely megakadályozza, hogy racionálisan elemezzük a bizonyítékokat a személyes kapcsolatainktól a politikai nézeteinkig. Schneider tanulmányai például azt sugallják, hogy a magas ambivalenciájú emberek kevésbé hajlamosak a megerősítési torzításra. Például, ha valaki megcsúszik, a megerősítési torzítás miatt arra a következtetésre juthatunk, hogy ügyetlen volt az illető, és nem gondoljuk tovább, hogy esetleg csak a padló csúszott. Másik szemléletes példa, amikor a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekre rásütjük, hogy nem elég okos, anélkül, hogy figyelembe vennénk az anyagi gondjait vagy a családon belüli feszültségeket.

Cselekvéssel a tétlenség ellen

A tanulmány eredménye mindenképpen jó hír azok számára, akik nehezen döntenek, ugyanakkor érdemes törekedni arra, hogy ne töltsünk túl sok időt a lehetséges kimeneteleken töprengve. Szabjunk meg egy pontos határidőt, és addig igyekezzünk minél több hasznos információt megszerezni, ami segíthet a választásban. Hohnsbehn azt javasolja, hogy ha még ezután is döntésképtelenek vagyunk, válasszuk a cselekvést. Bármi jobb, mint egy helyben toporogva szorongani.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?