Ez a növény áldás a szívnek, bogyóit akár most is gyűjtheted

Olvasási idő kb. 4 perc

Az őszi kirándulások alkalmával sokfelé láthatjuk. Piros is, bogyó is, tövises bokron terem, mégsem a csipkebogyó. Te megismered a galagonyát? És azt is tudod, mire jó?

A rózsafélék családjába tartozó galagonya egy tüskés, virágzó fa vagy cserje. Észak-Európában őshonos, de az egész világon termesztik. Magyarországon két gyűjthető faj terjedt el, az egybibés galagonya, amit cserjésekben, füves lejtőkön, vagy erdőszéleken találunk, és a csergalagonya, ami homokpusztákon, szántóföldek melletti területeken nő. A közeli rokonfaj, a Magyarországon honos fekete galagonya gyűjtése védettsége miatt nem megengedett. Szép fehér virágaik május végén nyílnak, és a magházból virágzás után gömbölyded-hosszúkás pirosas csontáralma fejlődik. Lássuk, miért érdemes gyűjteni!

Sokféleképpen feldolgozzák

Ezeket az apró, édes piros bogyókat használják lekvárokban, zselékben, cukorkákban és borokban, de a növény minden részét – a leveleket, virágokat, bogyókat, szárakat és még a kérget is – régóta alkalmazzák gyógynövényként.

A hagyományos kínai gyógyászat is alkalmazza

A galagonya gyümölcsét a hagyományos kínai gyógyászatban az emésztés, a vérkeringés javítására, valamint a szívproblémák, például a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kezelésére használják.

Európában is régóta népszerű

Az európai gyógynövény-gyógyászatban a galagonya a legrégebbi ismert gyógynövény. Használata az első századra nyúlik vissza, szívbetegség kezelésére és az öregedő szív erősítésére szolgáló tonik készült belőle. A középkorban a galagonyát a vízkór (ma pangásos szívelégtelenségnek) nevezett állapot kezelésére használták. Az első tanulmányban, ami 1896-ban jelent meg a galagonyáról, 43, a szívbetegség különböző formáiban szenvedő betegről számoltak be, akiket kecsegtető eredménnyel kezeltek galagonyával.

A galagonya jellegzetes piros bogyóit ősszel gyűjtik
Fotó: Javier FernÃndez SÃnchez / Getty Images Hungary

Máig alkalmazzák

A modern időkben ez az ősi gyógynövény, amely számos formában kapható étrend-kiegészítőként, még mindig népszerű a szív egészségére gyakorolt hatásai miatt. Elsősorban ezeknél az állapotoknál hasznos:

  • Angina: mellkasi kényelmetlenség vagy fájdalom, amely akkor jelentkezik, ha a szív nem kap elegendő oxigént.
  • Érelmeszesedés: egy krónikus, progresszív betegség, plakk felhalmozódása az artériákban.
  • Pangásos szívelégtelenség: progresszív állapot, amely befolyásolja a szívizom pumpálóerejét.
  • Magas vérnyomás: amikor a vér az erek falára folyamatosan az egészségesnél nagyobb erőhatást fejt ki.

Hatóanyagai

A galagonya fő hatóanyagai flavonoid vegyületek (vitexin, hiperozid, rutin) és procianidinek, melyek összetétele eltérő a növényi részekben. A termések ezenkívül triterpéneket (urzolsav, krategolsav) is tartalmaznak.

Gyűjtése

A virágos hajtásvégeket májusban, virágzás elején kell gyűjteni, amikor a virágzatokban az első bimbók kinyílnak. A termések gyűjtésének ideje nyár végén-ősszel van, amikor azok már piros színűek, de még nem kezdtek el megpuhulni. Fontos, hogy a gyűjtést kíméletesen végezzük: ne törjük, vágjuk le a nagyobb ágakat, hanem metszőollóval vagdossuk le azokról a virágos hajtásvégeket vagy bogyókat.

Gyógyhatását kísérletek is igazolják

A Memorial Sloan Kettering Cancer Center jelentése szerint a tudósok úgy gondolják, hogy a galagonya jótékony hatással van a szívre azáltal, hogy kitágítja a koszorúereket szegélyező simaizomzatot, így fokozza a szív véráramlását. Úgy gondolják, hogy a galagonya fokozza a szívizom összehúzódását, a pulzusszámot, az idegátvitelt és a szívizom ingerlékenységét.

Krónikus szívelégtelenség esetén is jó hatása van

Sok tanulmány azt sugallja, hogy a galagonya jótékony hatással van erre az állapotra. Egy 2008-as beszámolóban 14 tanulmányt tekintettek át, ahol összesen 855, krónikus szívelégtelenségben szenvedő beteg vett részt. Ez alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a galagonya segíthet a tünetek kezelésében és javíthatja a fiziológiai eredményeket, ha a krónikus szívelégtelenség támogató kezeléseként használják. A felülvizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a galagonya kezelés javíthatja a terheléstűrést és enyhítheti a tüneteket, például a fáradtságot és a légszomjat. 

A galagonyatea jó a szívnek
Fotó: Madeleine_Steinbach / Getty Images Hungary

Csökkenti a magas vérnyomást 

A vizsgálatok ellentmondásosak arra vonatkozóan, hogy a galagonya mennyire hatékony a magas vérnyomás csökkentésében. Egy 2002-ben közzétett kísérleti tanulmányban 38 enyhén magas vérnyomású önkéntest figyeltek meg. 10 hét elteltével a galagonyakivonatot szedő 19 alany nagyobb csökkenést mutatott a nyugalmi diasztolés vérnyomásban, mint a többi vizsgálati tag. Mi több, a galagonyát szedő résztvevőknél alacsonyabb szintű szorongás volt tapasztalható.

Egy 2006-ban közzétett tanulmányban a tudósok felfedezték, hogy napi 1200 milligramm galagonyakivonat bevétele csökkentette a vérnyomást a 2-es típusú cukorbetegségük kezelésére vényköteles gyógyszereket szedők körében.

A galagonya egyéb hatásai

A galagonya hatásosnak bizonyult a mellkasi fájdalom (angina) kezelésére pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, a német növényi gyógymódokat értékelő szakértői testület is jóváhagyta. Számos állatkísérlet, köztük egy 2018-ban publikált is, azt sugallja, hogy a galagonya segíthet csökkenteni a koleszterinszintet, és segíthet megelőzni az érelmeszesedést. További vizsgálatokra van szükség ezen előnyök megerősítéséhez.

Kockázatok és mellékhatások

Hosszú hatású gyógynövény, a maximális hatás kialakulásához legalább 6 héten át folyamatosan szedni kell. Biztonságosan alkalmazható enyhe hatású gyógynövény a galagonya, mellékhatásként csupán enyhe tünetek jelentkezhetnek: emésztőszervi panaszok, kipirulás, szédülés, fejfájás. A túladagolás alacsony vérnyomást és szívritmuszavarokat okozhat. Aki valamilyen szívelégtelenségre gyógyszert szed, mindenképp konzultáljon a kezelőorvosával, mielőtt alkalmazná, mert egyes szívgyógyszerek hatékonyságát növeli, másokét viszont csökkentheti.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Jakab Viktória
Jakab Viktória
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.