Ezer forint a kenyér: így éld túl a válságot

Olvasási idő kb. 3 perc

2020 óta elvesztettük az időérzékünket, hogy mikor is kerültünk globális válságba, és talán már kicsit el is felejtettük, milyen volt előtte. Alig telt el három év, de ezalatt elért minket egy világjárvány, kirobbant egy háború, és az utóbbi negyed évszázadban soha nem látott inflációval kell együtt élnünk. Az „ennél rosszabb már nem lehet” gondolata valahogy érvényét vesztette. Mégis mit tehetünk magunkért, hogy javítsuk és megőrizzük mentális egészségünket?

Stresszornak számít minden olyan inger, esemény, ami stresszreakciót vált ki a szervezetből. Egy stresszor hatása nagyban függ attól, hogy azt mennyire tartjuk bejósolhatónak és befolyásolhatónak. Sajnos az utóbbi évek történései éppen olyan események voltak, amikre senki sem számított, és gőzünk sem volt, mik lesznek a következményei. Az anyagiakon való szorongás a napjaink társadalmának egyik leggyakoribb stresszorai közé tartozik, és a jelenlegi infláció is egy olyan jellegű változás, amire a szakembereken kívül talán senki nem számított. Valakinek lehet, hogy csupán néhány élvezeti cikkről, nyaralásról szükséges lemondania, másoknak azonban veszélybe került a tejes megélhetése. Ebben a helyzetben még inkább fontos lehet mentális egészségünk megőrzése, hiszen, ha már ez sincs, az csúnya ördögi körökhöz vezethet, mert tovább rontja esélyeinket a stresszorok elleni harcban. Mit is tehetünk önmagunkért? 

A mikromenedzsment fontossága

Erős szorongás esetén gyakran éljük át az érzés kontrollálhatatlanságát, ami tovább fokozhatja a szorongás intenzitását. Ebben az állapotban nagyon nehéz szükségleteink, lehetőségeink mentén a megfelelő döntéseket meghozni, és az ahhoz nélkülözhetetlen lépéseket megtenni. Szükségünk van rá, hogy csökkentsük az érzés erősségét. Ebben sokat segíthet nekünk, ha végiggondoljuk, az adott helyzetben mire van ráhatásunk, és mire nincs. A mostani helyzet azért is specifikus, mert a globális válságokban gyakran sokkal nagyobb az a kör, amire nincs ráhatásunk, ezért elveszettnek érezhetjük magunkat ezekben a helyzetekben. Érdemes azonban nézőpontot váltani! Olyan, akár evidensnek tűnő, mindennapos dolgokat is megvizsgálni, ami felett kontrollal rendelkezünk. A reakciónkra, a viselkedésünkre, a másokhoz való hozzáállásra mindig lehet ráhatásunk. Próbáljunk hatni mikrokörnyezetünkre, mert ezek az apróbb lépések is segíthetnek minket abban, hogy a helyzetek megélése könnyebbé váljon. Egy baráti gesztus, egy jó beszélgetés, egy fél óra önmagunkra is támogathatja egészségünket.

Fontos mentőövet találni válságok idején is, hogy feltölthessük mentális tartalékainkat
Fotó: Three Images / Getty Images Hungary

Tisztázzuk a problémát

Érdemes megfogalmazni, pontosan mi is okoz szorongást bennünk, mi lehet az, amitől leginkább félünk. Ezeknek a lehetőségeknek a tisztázása segíthet minket a nézőpontváltásban, és a problémamegoldó fókusz bekapcsolásában. Képzeljük csak el, hogy annyira szorongunk, hogy már azt is nehéz kitalálni, mi is éppen a nehézségünk. Érzelmeinket próbáljuk leküzdeni, miközben a problémamegoldásba tett lépések azok, amik igazán segíthetnek minket. Fontos lehet, hogy ne csak gondolkodjunk ezen, hanem vessük papírra gondolatainkat. Az írás segíthet minket a belső, szorongó gomolyfelhőből kimazsolázni a legfontosabb gondolatokat, ami megfoghatóbbá teszi a problémánkat.

Információszerzés, de csak óvatosan

A kontrollszerzésben sokat segíthet minket az információszerzés. Sajnos a magyar társadalomra csekély mértékben jellemző a pénzügyi tudatosság. Sem az iskolában, és sokszor a szüleinktől sem (hiszen maguk sem tudják) hallottunk arról, hogyan is érdemes a pénzünket kezelni, mibe érdemes fektetni stb. Már a világjárvány alatt kiderült, hogy a magyarok döntő többségének nincs félretett pénze, nem igazán vannak felkészülve olyan helyzetekre, amikor hirtelen megszűnik a bevétel, vagy sokkal magasabbá válnak a kiadások.

Az ebben való tájékozódás segítheti a kontrollérzés erősítését, hiszen a tudás birtokában átgondoltabban dönthetünk a pénzügyi kérdésekről.

De vigyázat, nem szabad túlesni a bizonyos ló túloldalára sem! Az állandó hírolvasgatás akár tovább is fokozhatja a szorongásunkat. Szánjunk erre időt, de ne mindet!

Ha úgy érezzük, mégiscsak kicsúszik a lábunk alól a talaj, kérjünk támogatást családtagjainktól, barátainktól. Lehetnek ők az objektív, külső megfigyelők, akik segíthetnek végiggondolni a fentebb említetteket, és akár együtt ötletelhetnek velünk a megoldáson. Ezekben a nehéz időszakokban a közösség megtartó ereje az egyik legfontosabb erőforrásunk lehet!

A CIKK SZERZŐJÉRŐL

Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Szabó Jennifer
Szabó Jennifer
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.